Századok – 1974

Közlemények - Prokopp Gyula: A pilisszentléleki üveghuta 212/I

A PILISSZENTLÉLEK! ÜVEGHUTA 219 évi 25 rajnai forint fizetésére vállalt kötelezettséget, amelyet két részletben, szt. György és szt. Mihály napján fizetnek meg. Ezenkívül mindegyikük évi 20 napot dolgozik a favágásban, illetőleg a széna kaszálásában és összegyűjtésében. András mestert nem találjuk a szerződők között. Talán éppen az ő elköltözése vagy halála volt az oka az üveggyártás abbanhagyásának. A pilisszentléleki üveghuta mindössze 33 éven át (1703—1707 és 1712—1739 működött, de ez lett a kezdete a máig is élő községnek. Viszont nincs kapcsolata ezzel a manufaktúrával az újabb és jelenleg is üzemben levő Esztergom-környéki üvegiparnak. A tokodi Möller-féle és Kurzweil-féle üveggyárak ugyanis — a mai tokodi üveggyár elődei — csak az 1860-as években kezdték meg működésüket. Az Első Magyar Üveggyár r. t. pedig 1895-ben kezdte meg a Strázsahegy tövében (a mai Esztergom-Tábor területén) üveggyárának építését, de itt meg sem kezdődött a termelés, bár épületeinek egy része — más célt szolgálva — még ma is áll. 23

Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi ós városai). Bp. óv nélkül. 115.