Századok – 1974

Krónika - Tudományos emlékülés Nyíregyházán a város örökváltsága 150. évfordulója alkalmából (1974. október 25–26.). (Bácskai Vera) 1337/V-VI

KRÓNIKA 1337 nának Marx ós Engels idevágó megnyilatkozásaira — akik e hasonló kérdésekre maguk válaszoltak, utalt továbbá az 1905-ös forradalmi korszak tapasztalataira, ahol az elméleti tételeket a gyakorlattal lehetett konfrontálni. Fritz Klein (Berlin NDK) a marxizmusnak a tömegek körében végbemenő terjedésénél óvott a teoretikai szempontok túlhangsúlyo­zásától, s attól, hogy azt bizonyos művek terjedésétől tegyék függővé — s itt utalt John Beed nevezetes munkájának tapasztalataira, hogy egykor a marxista gondolatok milyen gyorsan terjedhettek — a megfelelő munkák nélkül is. E gondolathoz kapcsolódott azután Herbert Steiner (Bécs), aki osztrák példán világított rá, hogy a marxista eszmék a tömegek között leginkább a forradalmi fellendülések idején terjedhettek el. Végül Dieter Friche válaszában néhány probléma megválaszolása mellett még egy fontos összefüggést hang­súlyozott: nevezetesen azt, hogy a legszélesebb tömegekhez a marxista gondolatok nyilván a sajtó útján jutnak el, éppen ezért kell külön alaposan megvizsgálni a munkás-sajtó szerepét ilyen összefüggésben is. A konferencia tanácskozásainak másik témája ezúttal is metodikai kérdés volt: az elektronikus számítógépek felhasználásának lehetőségei a munkásmozgalomtörténeti kutatásokban. A számítógépek alkalmazásának elméleti és gyakorlati lehetőségeiről általában Dr. Friedrich H. Lang (Bécs) tartott vetítettképes előadást. Az előadó gyakorlati példákkal illusztrálta az egyes számítógépes eljárások módszereit és fajtáit, majd az egyes történeti szövegelemzések tartalmi kérdéseit és „kódolási" problémáit vázolta fel. Jean-Louis Robert (Párizs) az általa és csoportja által folytatott matematikai­statisztikai számításokról tájékoztatott, amelyek segítségével sok érdekes, új összefüggésre derítettek fényt a CGT létrejöttének, összetételének kérdéseivel kapcsolatban; tisztázták számos nagy sztrájkmozgalom munkásságon belüli réteg-bázisát; elemezték a szak­szervezeti taglétszám alakulásának számos, korábban elhanyagolt aspektusát. Dr. Robert Wehler (Los Angeles) egyetemi tanár írásos előterjesztésben a kvantita­tív módszerek lehetőségeiről és korlátairól szólt. Hangsúlyozta, hogy paradox módon a legprogresszívebb tematikához szinte mindezideig eléggé konzervatív kutatási módsze­rek társultak. Itt az ideje, hogy tovább lépjünk, s a munkásmozgalom-történeti kutatá­sokban is alkalmazzuk a legújabb, leghaladóbb kutatási metodikát, amelyet a kvantitatív módszerek kínálnak. A lehetőségek között kiemelte a választási eredmények elemzésének eddigi biztató eredményeit; szólt a különféle tömegmegmozdulások, sztrájkok, valamint a munkásszervezetek összetételének, fejlődésének matematikai-statisztikai módszerekkel való megközelítésének eddigi eredményeiről és perspektívájáról. Mucsi Ferenc ugyancsak írásban benyújtott hozzászólásában hangsúlyozta, hogy nem elég megállni a mozgalom történetének egyes kérdéseinél, hanem mélyebbre kell hatolni: a munkásosztály társadalomtörténeti vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy világosan álljon előttünk akár a mozgalom bázisa, akár a szervezetek változó összetétele, akár maguk a munkásmegmozdulások is. Kitért a magyarországi ilyen irányú kísérletekre, hozzátéve, hogy a kvantifikációs vizsgálatok bizonyos forráscsoportok esetén kiterjeszt­hetők a munkásosztály tudatállapotának, kulturális szintjének mérésére, megismeré­sére is. A konferencia résztvevői a vitát követően ellátogattak a linzi Műszaki Főiskola Elektronikus számítógép-központjába, ahol a gyakorlatban megismerkedtek az ott levő gépek és gépsorok munkájával, felhasználási lehetőségeivel. Jemnitz János —Mucsi Ferenc TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS NYÍREGYHÁZÁN A VÁROS ÖRÖKVÁLTSÁGA 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL] (1974. október 25-26.) Egy-egy település jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülésszak kiváló alkalom arra, hogy a helytörténet szervesen bekapcsolódjék az országos történetírás vér­keringésébe. Az évforduló szükségszerűen arra készteti a helytörténet művelőit, hogy a település fejlődésének hosszabb szakaszát tekintve át, megkíséreljék meghatározni szűkebb pátriájuk helyét és szerepét egy nagyobb tájegység és az ország történetében. Az ülésszak pedig megfelelő keretet biztosít arra, hogy a helyi és meghívott kutatók összehasonlíthassák eredményeiket, pontosabban meghatározzák az egyes települések, tájak fejlődésének közös és sajátos vonásait, egyaránt elősegítve ezzel a jubiláló város és

Next

/
Oldalképek
Tartalom