Századok – 1974
Történeti irodalom - Lanternari Vittorio: Gyarmatositás és vallási szabadságmozgalmak (Ism. Bellér Béla) 1284/V-VI
1284 TÖRTÉNETI IRODALOM 1284 A Szegedi Somogyi-Könyvtár kiadványai 15. köteteként jelent meg Kárász József szerkesztésében a „Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. 1843 — 1970." (A Csongrád megyei tanács támogatásával kiadta a Somogyi-Könyvtár. Szeged, 1974. 209 1. -j- 81. facsimile. Megjelent 600 példányban.) A 326 címet tartalmazó bibliográfia a legelső, még kéziratos laptól kezdve minden a megyében megjelent időszaki kiadványt felölel, amely fennmaradt vagy amelyről említés történik. Közli a hírlap vagy folyóirat címét, megjelenési helyét (a változások feltüntetésével), az első és utolsó szám keltét, a megjelenés időszakosságát, a szerkesztők nevét és azt, hogy hol, melyik könyvtárban mi található belőle. Személy- és községenkinti részletes kiadvány, nyomda és szerkesztői mutató, szak- és külön időrendi mutató, valamint irodalomjegyzék, angol, francia, német és orosz nyelvű összefoglalók egészítik ki a mintaszerűen precíz munkát. A szerkesztő bevezetőjéből tudjuk, hogy a könyvtár munkaközössége három évig dolgozott az anyag összegyűjtésén és rendszerbe állításán. Nagy idő, de megérte. Bárcsak minél több tudományos intézmény követné a Somogyi-Könyvtár példáját. Az ilyen és hasonló kiadványokért az egész tudomány, minden kutató hálás. Benda Kálmán vittobio lantbrnari: GYARMATOSÍTÁS ÉS VALLÁSI SZABADSÁGMOZGALMAK (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1972. 405 1.) A gyarmati rendszer széthullása a második világháború után ráirányította a tudomány figyelmét a gyarmati népeknek a szabadság, ill. az „üdvösség" elnyerését célzó mozgalmaira. Ezeknek közös jellemzője, hogy természetfölötti tényezők segítségével, tehát irracionális úton akarják megoldani azokat az ellentmondásokat, amelyeket egy idegen hatalomnak társadalmukba való gazdasági, politikai és kulturális, ideológiai erőszakos behatolása váltott ki. A kutatás később kiterjedt a primitív és a fejlett társadalmak belső ellentmondások szülte vallásos mozgalmaira is, s így sikerült egyetemes etnológiai (antropológiai), szociológiai, pszichológiai, vallás- és ideológia-történeti keretbe helyezni a témát, megragadni annak helyi, illetve elszigetelt egyedi sajátosságokon túlnövő általános jelentőségét. A téma tudományos feldolgozásának útján — mint Bodrogi Tibor kitűnő bevezető tanulmányából értesülünk — az angol P. M. Worsley tette meg az elhatározó lépést egy földrajzilag és kulturális szempontból is jól körülhatárolható térség, Melanózia árukultuszainak vizsgálatával. Az ő nyomdokain indult el e könyv szerzője, a bari egyetem professzora és a római egyetem magántanára, aki nemcsak területileg szélesítette ki a kutatást gyakorlatilag egész földünkre, hanem elméletileg és módszertanilag is elmélyítette azt a dialektikus—történeti módszer alkalmazásával, kivíva ezzel a nyugati polgári szakirodalomtól a marxista vallástörténész nevet. A könyv perspektívája, feldolgozott anyaga, koncepciója egyaránt lenyűgöző. Bizonyos elvi—módszertani kérdéseknek elő- és utószóban, összefoglalásokban való tisztázása után, ill. mellett részletesen tárgyalja Afrikának a különböző keresztény, zsidó, iszlám vallási irányzatok által befolyásolt vallási mozgalmait, majd az észak-amerikai „keresztény" pejotizmust (pejote a keresztény áldozás kenyerét és borát helyettesítő kaktuszféle, jótékony kábulatot előidéző növény), a keresztény és zsidó hatások alatt álló más közép- és dél-amerikai profétikus, messzianisztikus, megváltás-mozgalmakat, köztük a földi paradicsom fölfedezésére irányuló indián vándormozgalmakat, aztán Melanézia árukultuszairól, Polinézia harcos nyugatellenes megváltás-hitéről ad a szó szoros értelmében lenyűgöző képet, hogy végezetül Ázsia és részben Európa rendkívül heterogén, a buddhizmus, a taoizmus, a shintoizmus és a sámánizmus talajából kisarjadt profétikus formációiról adott körképpel zárja témáját. Az egész földünket felölelő s emellett számtalan helyi változatot kitermelő, a legbonyolultabb külső és belső kölcsönhatásokat felmutató vallási szabadságmozgalmaknak tényekben gazdag és mégis világos rendszerezésű, szolid értékelésen nyugvó előadása elméleti és módszertani szempontból egyaránt nehéz feladat elé állította a szerzőt. Az ő elméleti-világnézeti álláspontját az a lényegében történelmi materialista meggyőződés szabja meg, hogy a vallás társadalmilag-kulturálisan determinált, meghatározott szükségletet kielégítő, emóciókban és cselekvésben egyaránt megnyilatkozó és történelmi összefüggéseiben vizsgálandó komplexum, vagyis nem a történelem fölé kerekedő transzcendens, hanem a történelemben megmerülő immanens valóság, egyfajta társadalmi tudatforma.
