Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
a magyarországi kalendArium-irodalom 1239 A naptártörténet mozzanatai összeállításának nehézségeiről minden, a kiadványtípussal foglalkozó szerző említést tett. Ezt pl. Pintér részben a kalendáriumok divatcikk-jellegével magyarázza, részben pedig a már elemzett felfogással, hogy az irodalomtörténetírás nem tekinti feladatának az ilyen „tucattermékekkel" való foglalkozást.6 9 Valójában igen nehéz egy viszonylag teljes képet kialakítani, miután a tárgy (a kalendáriumok) teljes köre sem ismert pontosan mind a mai napig. Naptárak magyar nyelven készültek már kéziratos formában is. Mátray két példányt ismer és említ közülük (1466-ban készítette az egyiket Hensel György, a másik Batthyányi Boldizsár latinnyelvű misekönyve előtt található).7 0 Az első magyarnyelvű nyomtatott kalendárium megjelenését illetően eltérő időpontokat ad meg az irodalom. Többségében az 1538 körül megjelent, Székely István által kiadott, lengyel mintára készült ún. vulgare kalendáriumot jelölik meg elsőként.71 (De többen említik az 1671-ben, krakkói mintára készült gazdasági és egészségügyi szabályokat is tartalmazó kalendáriumot. . .7 2 Ortutay az 1579-ben Peechi Lukach által kiadott naptárt tudja az elsőnek.7 3 Több helyen terjedt el Schwartner alapján az 1584-ben Slovacius Péter által kiadott naptár, mint az első magyar nyelven megjelent kalendárium.71 ) Az első díszített kalendárium 1602-ben jelent meg ifj. Heltai Gáspár készítésében Kolozsváron.7 5 Regiomontanus7 6 1474-ben először megjelent naptára adott hosszú időre mintát, példát Európa számtalan naptárkiadójának. Az ő munkája jelenti az első tudományosan szerkesztett kalendáriumot, mely lényegében egy csillagászati évkönyv; táblázatos és szöveges naptári részből és az ehhez kapcsolódó naptármagyarázatból áll, kiegészítve i alapvető asztrológiai ismeretekkel. Regiomontanus naptárára a pontos adatok, az újszerű magyarázatok és a csillagászati ismeretek népszerű előadásmódja a jellemző. Ez a naptárforma alakult-változott az idők folyamán és vette fel a közismert szerkezetet,77 már az 1480-as években kiegészülve egészségügyi résszel is. A XVII. sz.-ra Európa-szerte fontos nyomdászati üzletág a naptárkiadás. A cél a nagy példányszámban való eladás, s ennek következménye az ezirányú közönségigény figyelembevétele, kielégítése. így hatott vissza a közönségigény az eredeti Regiomon' tanus-féle naptárszöveg változása irányában. A nyomdászok önkényes változtatásai eredményeképpen a babonás hiedelmek nagy számban szivárogtak be a kalendáriumokba, kiszorítva az eredeti tudományos-felvilágosító tartalmakat. (E gyakorlatot regisztrálja és bélyegzi meg egy későbbi időpontban az erdélyi szász kalendáriumok egyik bírálója is.78 ) 69 Ld. Pintér, 579. 70 Ld. Mátray, 27. 71 Firtinger, 25, Szabó K., 19, Pintér, 679, Kovács, 12. 72 Koszorú, 1863/5. I. 142. Naményi. 98. 73 Ortutay, 287. 74 Martin Schwartner: Statistik des Königreichs Ungern (2. Ausg. Ofen, 1809. I. 18—19). Schwartner azért jelöli az 1584. évit, mert az Székely István Kalendáriumával ellentétben, mely több évre szólt, már csak egy évre szól. Sándor István is ezt az adatot veszi át (Magyar Könyvesház. Győr, 1803). Ezt az adatátvételt Mátray külön hangsúlyozza, ld. i. m. 29). Ezt veszi át Kovacsics is. Ld. Kovacsics József : Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába. — A történeti statisztika forrásai, Szerk. Kovacsics József, Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1957, 15 — 50. 9. 75 Firtinger, 28. 76 Regiomontanus életéről, naptárszerkesztő tevékenységéről ld. Weger, i. m. Naptáráról még: Jakucs, 204 — 205, Adleff, 10—11. 77 Szerkezeti változásról és állandóságról: Jakucs, 14, Szélpál, 10, Ortutay, 187. 78 Ld. Adleff, 79. (A szerző csak rövidítésben adta meg az eredeti lelőhelyet) K. B.
