Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM-IRODALOM 1235 A különböző funkciók tisztázásához kapcsolódó tartalmi igények — melyeknek be töltését elvárták a kalendáriumoktól — a következő dimenziók mentén helyezkednek el. Elsősorban hasznosnak kell lennie egy naptárnak, hogy egyik fő hivatását betöltse. Olyan ismereteket, és főleg tudnivalókat kell tartalmaznia, melyek egyértelművé teszik nélkülözhetetlenségét.4 4 Ugyanígy tartalmazzon tudományos ismereteket,4 5 megfelelő interpretálásban. Elvárás velük szemben a megfelelő erkölcsös útmutatás is. Érdekes ebből a szempontból a Sashegyi által leírt folyamat: az az állami ellenőrzés, amely eredetileg a babonák kiirtását volt hivatva elvégezni, fokozatosan ideológiai színezetet kapott a XVIII. sz. végére; a kalendáriumokon keresztül sugalmazott szilárd erkölcsi elvek és a tekintélytisztelet alkalmasnak ítéltetett a forradalmi eszmék elfojtására, fékezésére.46 A kalendáriumokkal szemben 1840-ben megfogalmazódott elvárások (legyen az hasznos és mulattató, tartalmazzon tudományt és művészetet igazodva a felnőttkor sajátosságaihoz)4 7 1940-ben szintén mint főcél szerepelnek (irodalmi színvonalon, komoly tartalommal, választékosan a szórakoztató részben is), a konkrét megvalósítás igényével.48 E két megfogalmazás és a kettő között eltelt időszak pedig érzékelteti, hogy e műfaj funkcionális és tartalmi követelményeinek való egyidejű megfelelés nem könnyű feladat. A kalendáriumok különböző ismérveinek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfogalmazása mellett a szerzők sok esetben tisztázták azt is, hogy nézetük szerint kinek szól egy-egy kalendárium, és hogy kinek kellene, hogy szóljon. E kérdésben részben összefügg a kalendáriumnak mint kiadványtípusnak történeti fejlődésével, részben viszont az egy-egy nézet által képviselt közvetlen kultúrpolitikai célokkal és elképzelésekkel is. Már a műfaj fejlődésének legkorábbi szakaszában is részben szétvált „magasabbszintű" és „népi" típusa: Regiomontanus, az első naptárszerkesztő külön készít latin és német változatot a humanista és a plebejus igények kielégítésére a XV. sz.-ban.49 A naptárfejlődés ( W eg er által is leírt) folyamata természetesen a népnek szóló típus előtérbehelyeződését eredményezte éppen a funkcionális igények mind 42 Pl. A Kincses Kalendárium — saját bevallása szerinti — célja a művelt magyar középosztály hiányzó évkönyv megteremtése. Ld. Kincses, 1936. 88. Ugyanígy Tarczy kifejezetten a „mezei ember" számára tartotta lényeges kiadványtípusnak (ld. i. m.). A foglalkozások szerinti elkülönülésről azért nem beszélünk itt, mert a vizsgálat — mint ahogy azt már az előbbiekben hangsúlyoztuk — csak az általános jellegű, vegyes tartalmú kalendáriumokkal foglalkozik. 43 Így látja ezt pl. az abszolutizmus időszakára vonatkozóan Lauka (i. m. 256), Táncsics, aki a nemzeti egység elérésében tulajdonít a naptáraknak szerepet (i. m. 86) és Firtinger, aki a naptárkiadó Bucsánszky tevékenységének jelentőségét éppen abban látja, hogy az bizonyos fajta missziót teljesített az adott időszakban a „köznép magyar nemzeti érzületének fenntartásában" (i. m. 35). Adleff általában említi a „nemzeti elmélyülést", mint a naptárak segítségével is elérendő célt (i. m. 78 — 79). 44 Hiteles mindenki számára nélkülözhetetlen tudnivalók forrása. Ld. Calamus, 62, Naptárakról, 1875. 26. Horváth, 2-3. 45 1839-ben a következő tudományágakról vártak a kalendáriumokba ismertetést: Födleírás, statisztika, természettan, történelem, gazdaság, kereskedelem, „összművészeti vázlatok". Ld. Figyelmező, 1839. 50. 46 Ld. Sashegyi, 18. Az erkölcsi útmutatások és intések jelentőségét hangsúlyozza a Figyelmező fentebb idézett cikke (vö. 45. sz. jegyz.), Táncsics (i. m. 86.1.). Л die//egyenesen az erkölcsi kincsek, a keresztény világnézet, a hazafias gondolkodás terjesztésében látja a műfaj megújulásának legfőbb esélyét; ld. i. m. 11 — 12. 47 Mindazt meg kell kívánni a kalendáriumtól, mit a jó népkönyv adni szokott „a agyobb kor szükségeihez igazodva", ld. Figyelmező, 1839. 50. a 48 A szerző gondjai a megvalósítást illetően arra engednek következtetni, hogy nem nlakult ki az eltelt időszak alatt olyan gyakorlat, mely e szempontokat egyértelműen sikeresen és kifizetődőén egyeztetni tudta volna. Ld. Révész, 35. 49 Weger, 15.
