Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
1230 GELLÉRISÍÉ LÁZÁR MÁRTA „Az izsáki gyerekeknek nincsen olvasókönyvük, hanem minden tanuló elviszi hazulról. . . a kalendáriumot, abból tanulnak meg olvasni."2 1 „Érthető tehát, hogy az olvasni tudó parasztjaink számára a Biblia tekintélye mellett a legnagyobb súlya és hitele mindig is a naptáraknak volt, mert hiszen az élet minden területére tanáccsal és útbaigazítással szolgáltak."2 2 „A naptár kitűnő szerepet játszik az emberi nem körében. Nincs nyomtatvány, melly annyi példány 's olly sokféle alakban forogna az emberek között, mint a naptár."23 „A naptár a leghatalmasabb eszköznek nézhető, mellyel eszméket terjeszteni lehet."2 4 ,,. . .mint a magyar közönség kedvenc olvasmánya ma is minden parasztházban gyakran egyedüli szellemi táplálék."24 4 „Parasztságunk a kalendáriumoknak köszönheti, hogy társadalom- és történelemszemlélete részint tétova és bizonytalan, részint megmaradt a régi mitizáló és naiv történetszemlélet mellett."2 5 „. . .a 10 milliós magyarságból a könyvtárakat mindössze pár ezer ember látogatja. . . .A tanyák és puszták népének pedig csak a kalendárium jut."2 6 E néhány — tartalmilag néhol egybehangzó, néhol egymásnak ellentmondó — idézettel azt szeretnénk érzékeltetni, hogy milyen érdeklődés vezetett a kalendáriumokhoz, mint kutatási területhez.2 7 Már a fentiek is mutatják, hogy olyan kiadványtípussal, tömegkultúrás közvetítővel2 8 állunk szemben, melyet feltétlenül egy-egy kor közművelődése szerves részének kell tartani. E megállapításnak számos eleme egy-egy kalendárium egyedi ismeretében is világos és bizonyított. Az ilyen egyedi tanulmányozások alkalmával szerzett benyomások felhasználásával tűztük ki célként a kalendáriumnak, mint művelődéstörténeti forrásnak a vizsgálatát; a tömeges előfordulás tudatában akkora elemszám, időszak és olyan módszer megválasztásával,2 9 melynek segítségével várhatóan szisztematikusan feltárhatók e kiadványtípus „műfaji" jellegzetességei, a bennük képviselt tartalmak és a tartalmak sajátosságai.3 0 21 A magyar nyelv értelmező szótára. 3. köt. 712 — 713. Evvel a Móra idézettel magyarázza a szótár a kalendárium-szó jelentését. 22 Ortutay Gyula: Kalendárium olvasó magyarok. — Halhatatlan népköltészet. Bp. Magvető, 1966. 290. 23 Mátray Gábor : A magyar naptárakról a közelebbi négy évszázadban. — Akadémiai Értesítő, 1863. 1. füz. 26 — 37; 26. 24 Brassai Sámuel:.Egy párszóa naptárakról. — Vasárnapi Újság, 1854/40. sz. 356. Megjegyzendő, hogy a szerző ezt optimista várakozásnak tekinti elsősorban, és nem általános gyakorlatnak vagy tapasztalatnak. 24a Neményi Lajos: Az első magyar kalendárium — Corvina. 1905. 98. 25 Ortutay, 288 — 289. 26 Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kuturális helyzete Magyarországon. — F. F.: Válogatott írások. Bp. Kossuth K., 1967. 78 27 Kalendáriumokon mindig olyan nyomtatásban megjelent kiadványtípust értünk, mely részletes naptáranyag mellett tartalmaz egyéb, lehetőleg vegyestartalmú olvasmányanyagot is. Itt jegyezzük meg, hogy a vizsgálat kizárólag magyarnyelvű és általános érdeklődésre számottartó kalendáriumokkal fogalalkozik. (Tehát kizárja a szakmai kalendáriumokat, mint pl. orvosi, ügyvédi, tanári, egy-egy iparos szakmának szóló stb. kiadványokat. E kizáró okokra a későbbiekben még visszatérünk.) 28 Az állítás részletes bizonyítására a III. fejezetben még visszatérünk. 29 A kutatás e hármas alapvonásának bemutatására az adott helyen egyenként visszatérünk. 30 E kérdésfeltevések alkották a későbbiekben a vizsgálat számára az egyes szakaszokat is. (Nem foglalkozik ugyanakkor megfelelő adatok hiányában a vizsgálat avval a kérdéssel, hogy miben egyezik ill. miben különbözik a magyar kalendárium-irodalom más országok és kultúrkörök kalendárium-irodalmától.)
