Századok – 1974

Közlemények - Pók Attila: Néhány dokumentum a „Huszadik Század” történetéhez 1187/V-VI

1200 PÓK ATTILA Hát először is nem igaz, hogy mi csak külföldi eszmékkel foglalkoztunk volna, hisz a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erők lehetőségei között ismertettük s bíráltuk hazai tudomány, művészet, irodalom s politika nem egy fontos tüneményét. Fussuk át ebből a szempontból a jelen évfolyamot a melyről bizonyára leginkább van szó. összesen 22 önálló cikk jelent meg eddigelé. Ezek közül általánosan tudományos a következő 7 : 1. Jászi: A szociológia módszerei. 2. Olgyay : Művészet és erkölcs. 3. Veigelsberg : A világnyelv és a természetes fejlődés. 4. Harrer: Az állami szervezet alapjai. 5. Löw : Természet és társadalom. 6. Somló: Méray kultúrfiziológiája. 7. Madzsar: Észrevételek Méray elméletéhez. Ezekre nem vonatkozhatnak Gratz kifogásai. Hiszen társadalomtudományi szemlét akarunk adni alig kifogásolható tehát ha e tudomány oly elvontabb kérdései, mint a fentiek, helyet találnak szemlénkben. De még ezek közül is az Olgyay, a Somló és a Madzsar cikkei hazai szerzők munkáival tehát a magunk viszonyaival foglalkoznak. Lássuk a többieket, nevezetesen azokat, a melyek közelebb állanak a gyakorlati politikához. Ezek közül a következő 8: 8. Harrer : A parlamenti választói jog a nagyobb európai államokban. 9. Jászi: Szocializmus és hazafiság. 10. Méray: A pedagógia reformja. 11. Pikier: A műveltség fontosságáról. 12. Rácz: Gyarapodott e mezőgazdaságunk stb. 13. Zigány: Szövetkezeti reform javaslatok. 14. Jászi: Kulturális elmaradottságunk okairól. 15. Nagy: A jövő közoktatása. egyenesen hazai vonatkozású. Ezekről nem állitható, hogy a mi viszonyainktól távol álló idegenségek nálunk hatástalan és jelentőség nélküli visszhangjai volnának. 16. Kunfi: Jókai-cikke és 17. Hubert: A művészeti zene népszerűsítése megint nem idegen áramlatok. Marad tehát az egész idei évfolyamból a 22 cikkből mindössze 5 olyan a melyekre a fentebbi vád egyáltalában vonatkozhatik. Ezek: 18. Dániel: A szociális kérdés a kereskedelemben. 19. Farkas: A mezőgazdasági népesség. 20. Michels: A szocáldemokratia Németországban. 21. Polányi: A japán kapitalizmus fejlődése. 22. Ferenczi: A sztrájk fogalma és jogosultsága. Nyugodtan bízzuk a t. bizottság ítéletére vájjon ennek az öt cikknek közlése elítélendő-e ? A szemlék és könyv ismertetések rovatját nem részletezzük. A ki egy pillantással átfutja constatálhatja, hogy ott a hazai tárgyak még nagyobb tért foglalnak él. Másrészt azonban nevetséges is azt hinni, hogy valamely kor uralkodó eszméi alól egy nemzet — az európai kultúr közösségen bélül—kivonhatná magát. A maradiak régi és elkopott frázisa az, hogy a haladás eszméi idegen eszmék, mélyek Hunnia géniuszára nem alkalmazhatók. A történelem tényleg azt bizonyítja, hogy minden korban a külföldtől vettük eszméinket. így pl. egész nagy liberális fellendülésünk angol, francia s német eszmékből táplálkozott, melyeket Metternich magyar elvtársai nem haboztak levegőben lógóknak elnevezni. Végül teljesen jogosulatlan az a szemrehányás, hogy a külföldi nagy események tekintetében minden felvilágosítás nélkül hagytuk volna olvasóinkat. így pl. Rácz Gyula részletesen mutatta ki az európai imperializmus valószinű fejleményeit: a mi sokkal fonto-