Századok – 1974

Közlemények - Kovács József: Teleki Sándor visszaemlékezései az aradi vértanúk kivégzéséről 1176/V-VI

1186 KOVÁCS JÓZSEF Ezek a katonák, akik jelen voltak az aradi aljasság elkövetésénél, Pestre és Kolozsvárra is gondoltak, s lelki szemeik előtt megjelent az a véres háromszög, melynek neve október 6.; borzalmas nap, mely megdöbbenti a történelmet, s melyet a magyarok nem felejtenek el soha. Itt Teleki kitér még az aradi várparancsnok, Howinger tábornok könyörtelensógére, aki az anyáknak nem engedélyezte fogoly fiaik meglátogatását, s az emiatt megátkozott tábornok hamaros halálára a lőportorony felrobbanása következtében. Majd e szavakkal fejezi be írását: Hősi halottaink jövendő megbosszulói kezüket a haza szívére téve érzik, hogy visszatér bele az élet és hevesen dobog. Nemsokára elérkezik a végső küzdelem napja; talán nemsokára rájuk kerül a sor, hogy meghaljanak, de magukkal viszik a bűneiért elpusztított monarchiát is és a felszabadult népek kiáltásához csatlakozva felhangzik a jövendő kiáltása: Élj en a köztársaság ! Teleki Sándor Jersey, 1864. novembere* helyezték el, a kivégzés helyén pedig az ő és az ugyanakkor kivégzett Sándor László emlékére emlékoszlopot emeltek. Sándor László (1796 —1849): csíktapolcai földbirtokos volt, a szabadságharcban nemzetőri százados, majd őrnagy, egyben kormánybiztos is. Mindvégig Erdélyben működött. A fegyverletétel után Sándor Lászlót elfogták, Kolozsvárra vitték és ott haditörvényszék elé állították, mely kötél általi halálra ítélte, amit rajta Szamosfalván (1849. okt. 18-án) végre is hajtottak. — (Kozma György : Az 1848/49-iki magyar szabadságharc szereplőinek Lexikona). * Fordította: Kovács József. A fordítást ellenőrizte: Lelkes István.