Századok – 1974
Közlemények - Kovács József: Teleki Sándor visszaemlékezései az aradi vértanúk kivégzéséről 1176/V-VI
TELEKI SÁNDOR VISSZAEMLÉKEZÉSEI 1179 van, halljuk ahogy a sötétségben megszólal és azt mondja: örvendezzetek népek; katonák, legyetek készen ! Itt hulltak el vértanúitok, de velük együtt elbukott a monarchia is; saját bűnébe süllyedt, még mozog, remeg, de sebet kapott már. Népek, nemsokára nem lesznek többé urak, elnyomók, királyok; mint a kereszten, e síron is felirat díszlik; egy szó: szabadság. Miért írjuk meg ezt a gyászos történetet? Miért éljük át ismét e fájdalmakat és e reményeket ? Azért, mert helyénvaló gyakran feleleveníteni a vértanúság e tanításait és azért is, mert ez mint hazafinak és republikánusnak kötelességünk. Mint hazafinak szeretetünk, odaadásunk, vérünk, munkálkodásunk Magyarországé és kötelességünk, hogy megmondjuk — mit szeretnénk mi a hazánknak — mit akart katonáinak döntö többsége is. A függetlenség kivívása után a szabadság végső és egyetlen kiteljesülését akarjuk hazánknak: a Köztársaságot. Mint republikánusnak tágabbkörű kötelességünk van. Világpolgárok vagyunk; és ezért írunk most ezen a szép és nemes francia nyelven, mert ez az egyetemes forradalom nyelve, mert a francia nép volt az úttörő, ő került az élre és sorscsapások, gyengeségek, bukások és múló csüggedések ellenére is megtartotta ezt a helyét. Nem alkuszunk, ha meggyőződésünkről, rokonszenvünkről van szó: francia eszméken nevelkedett magyarok vagyunk, Franciaországban van a reményünk, tőle várjuk a jeladást, melyet adnia kell ós meg is fog adni; érezzük, tudjuk, hogy a hunok fiai a gall-fiaknak nyújtják majd kezüket, amikor ütni fog a végső és nagyszerű küzdelem órája. Teleki itt — Boldényi József2 könyvéből vett — hosszabb idézettel, a magyar jakobinusok (Martinovics, Sigrai, Laczkovics, Szentmarjai, Hajnóczy) vérbefojtott mozgalmát hozza fel bizonyítékul a francia forradalom eszméi iránti hűségre, s az elszántságra, hogy Magyarország „utat nyisson magának a republikánus szabadság felé", majd így emlékezik meg a mozgalom vértanúiról: Hát nem úgy haltak meg, mint franciák? Nem voltak-e a Robespierre-ek, Dantonok és Saint-Just-ök fivérei ezek a tetterős férfiak, kik Magyarországot a forradalom útjára vitték és mosollyal ajkukon haltak meg annak biztos tudatában, hogy örökül hagyják az ifjú nemzedékeknek azt az eszmét, melynek egy napon győzedelmeskednie kell? II. Azért, mert Magyarországon október 6-a végzetes és gyászos dátum, történelmünkben nem kivételes katasztrófánk, nem egyedülálló borzalmas eseménynek napja. Ez a tömeges kivégzés, ez a hidegvérrel elkövetett bűntett, ez az alávaló és gyáva árulás 2 Boldényi József : eredetileg ifjabb Szabó Pálnak hívták, és fiumei kereskedő volt. Kezdeményezésére alakult meg 1844-ben a Magyar Kereskedelmi Társaság, melynek Szabó lett az igazgatója. — Később Franciaországba távozott, és a francia fővárosban telepedett meg, nevét Boldényire változtatta. Ledru-Rollin demokrata lapjában, a Réforme-ban, ő ad először hírt a magyar márciusi forradalomról Franciaországban. „Indépendance de la Hongrie" с. cikkében liberális programot ad honfitársainak (1848. április 2.). A Pesti Hírlap gyakori idézése is arra vall, hogy Boldényi közvetítette a magyar híreket a Réforme szerkesztőségének. A magyar ügy megismertetésére önálló folyóiratot is alapít: La Hongrie с. hetilapja 1848. július 29-én jelent meg először. Francia munkatársakat gyűjtött maga köré (A. Górandó, E. Marguerin stb.). Velük együtt kezdeményezi új folyóiratát: La Hongrie en 1848, amelynek mindössze 4 száma jelent meg. Boldényi legfontosabb vállalkozásának a La Hongrie ancienne et moderne с. nagy történelmi munkáját tekinthetjük (Párizs, 1851. Lebrun). Ebből való Teleki Sándor idézete. Szinnyei József: Magyar írók, I. 1190. Sipos Lajos: A magyar szabadságharc visszhangja a francia irodalomban. Bp. 1929. 52.
