Századok – 1974

Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI

A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1173 e) A néptanítók ülő ellátásáról az állam gondoskodjék. f) A pesti közös egyetemnél az orosz nyelv s irodalom növelésére egy külön rendes tanszék biztosítassék. g) A szellemi s anyagi jólét előmozdítása ezéljábóli összejövetelek szabadon gyakoroltathassanak . VI. A hűbériségre nézve: Minden szabad alkotmánnyal bíró statusnak főczélja mindenkit kivétel nélkül a közös boldogító szabadságban egyenlően részesíteni, de sajnos vannak számos testvéreink a vallás s nemzetiség külömbsége nélkül, kik az 1848-i alkotmányos jogok élvezetétől máig megfosztva szenvednek; ilyenek az urbérhez nem tartozó robotozó zsellérek, — ide tartoznak mint a feudalismus maradványai a regale dézsma s egyéb a volt szolgaságra emlékeztető kötelékek, mellyekre nézve kívánjuk, hogy részint az állam, részint az illetők megváltása által mielőbb végkép megszüntessenek. Mely kívánalmak kifejezésénél a hon s testvéri szeretet úgy nemkülömben a jogegyenlőség szent elve által vezéreltetvén azokat hő kívánalmainknak valljuk s nevünk aláírásával erősítjük. 1868. évi január havában. 5. sz. A SZEPES MEGYEI OROSZOK KÍVÁNALMAI (1868. január 11.) I. A nemzetiségre nézve: a) Az orosz és a többi nemzetiségek a magyarral egyenjogú politikai nemzetiségeknek tekintessenek s ezen állásukban törvény által biztosítassanak. b) Az orosz nemzetiségi sárga kék lobogó a magyar lobogó s ezimer mellett szabadon használtathassák. c) Minden honpolgár, az alsóbb rétegtől a fejedelemig saját nyelvén folyamodhatván, a beadványokra vonatkozó határozatok, végzések s ítéletek ugyanazon nyelven adatassanak ki. d) Kiképzett egyéneink a Magyar Kir. Ministeriumnál, s az országos minden hatóságoknál a népesség arányához képest alkalmaztassanak, a Vallás s Közoktatási Ministeriumnál pedig a görög katolikus egyház ügyei vezetésére egy külön szakosztály szerveztessék. e) Orosz nemzetiségű görög katolikus hadkötelezetteink külön ezredekbe Boroztassanak, hogy ez által az 1848: XX. 5. §-nak a vallás érdekében elég tétethessék. II. A nyelvre nézve: Az ország diplomatikus nyelve a magyar, de a meghozott törvények minden nemzetiségek nyelvén kiadva mint hivatalos szövegűek kihirdetendők, — a képviselőházban azonban minden nemzetiség képviselői az egyenjogúság alapján saját nyelvükön beszélhessenek. III. A megyékre nézve: a) A. megyék, illetőleg a megyei bizottmányok a népképviselet alapján a nemzetiségek népességi aránya szerint szerveztessenek, hogy így a nemzetiségek közötti örökös súrlódás megszűntessék. b) Minden megye tanácskozási, közigazgatási, s törvénykezési nyelvéül a nép nyelve használtassák. c) Az országgyűlési képviselők választásánál az a czélra választott küldöttség által úgy a választó polgárok összeírása, mint a szavazatok beszedése a képviselő jelöltek részéről megbízandó egyének ellenőrködése mellett községenként eszközöltessék. IV. Az egyházra nézve: a) Görög katolikus egyházunk részére az őt jogosan megillető önkormányzat (autonómia) a világi elemnek az egyházi kormányzatbani befolyása törvényileg biztosítassék, ennek folytán. b) Egyházunk emelése tekintetéből a munkácsi egyházmegye metropolitaságra emeltessék. c) Görög kat. egyházunk mindazon ősi jogai mellyeket egykor szabadon gyakorolt u. m. püspökválasztás, papnősülés, papjaink szakálviselete, s görög szertartásunk szabad gyakorlata mellyek ezideig feladva nincsenek, életbe léptessenek, illetőleg fentartassanak.