Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1171 III. Az egyházra nézve. a) Az egyház akként szerveztessék, hogy abban az autonóm kormányzat a polgári elem befolyásával törvény útján biztosítva legyen. b) Egyházunk emelése tekintetéből a munkácsi ős anya egyházmegyénk mint más nemzetiségeké is, metropolitaságra emeltessék. c) A magyar ajkú görög katholikusok számára a Doroghon; nemkülönben Máramaros megyében mint egykor püspökséggel bíró helyen Szigetben egy külön orosz görög szertartású katholikus püspökség állíttassák. d) Keleti egyházunk mindazon ősi jogai, melyeket egykor szabadon gyakorolt, s melyek mind ez ideig feladva nincsenek, — életbe léptettessenek. IV. A nevelési ügyre nézve. Alkotmány felügyelete mellett. a) A nevelési ügy az említett egyházi autonomicus kormányzat szellemében önállólag vezettessék. b) A néptanítók az állam által illően fizettessenek. c) Az orosz nemzetiségű megyékben meglevő nyilvános tanintézeteknél az orosz nyelv legyen az előadó, — de a magyar mint kötelezett s diplomaticus nyelv részére tanszék állíttassék. d) A pesti közös egyetemnél az orosz nyelv s irodalom mívelésére egy külön rendes tanszék biztosittassék. e) Tekintve hogy az országgyűlés állandóan Pesten tartatik, mely időben a megjelent püspökeink, képviselőink — úgyszinte a helybeli tisztviselők, katonák, egyetemi ifjúság s több más ott levő polgárok számára a vallásgyakorlat s szentségek kiszolgáltatása tekintetéből egy lelkész s templom állittassék. /JA földmívelés s iparfejlesztés végett Máramaros megyében a gazdászat, bányászat s erdészet számára állandó tanintézetek, nemkülönben pedig megyénként reáltanodák államköltségen létesítessenek. g) A szellemi s anyagi jólét előmozdítása tekintetéből a kormány felügyelete alatt az összejövetel szabadon gyakoroltathassék. V. A nemzetiségre nézve. a) Az orosz mint egyenjogú politikai nemzet ösmertessék el, s ezen állásában törvény által biztosittassék. b) Hazai történelmi jogosultságunknál fogva a Trónörökös mint egykor elődjei is, „oroszok vezére" (Dutrussorum) czimét viselje. c) A magyar nemzeti lobogó és czimer mellett az orosz a saját sárga—kék nemzeti jelvényét szabadon használhassa. d) Minden honpolgár az alsóbb közegről a fejedelemig saját nyelvén folyamod' hassék, úgy nemkülönben a hátiratok, végzések s ítéletek a beadott nyelven adassanak ki. e) A felelős magyar minisztereken kívül, minden nemzetből egy tárcza nélküli miniszter fizetés mellett válaeztassék, hogy így a miniszteri tanácskozrcányokban minden nemzet saját egyéne által képviseltessék. f) A főkormányszékeken kiképzett egyéneink aránylagosan alkalmaztassanak. g) A nyelv egyenjogúsága s a vallás iránti kegyeletből a lehetőségig az orosz ifjak az ezredbe Boroztassanak, hogy így ne csak saját nyelvükön vezényéltethessenek, dé saját lelkészeik által a lelkiekben is pontosan ellátathassanak. VI. A hűbériségre nézve. Minden szabad alkotmánnyal bíró statusnak fő czélja a legelső honpolgártól a legutolsóig mindenkit a közös boldogító szabadságban egyenlően részesíteni. De sajnos, vannak számos testvéreink, vallás és nemzetiség különbsége nélkül, kik az 1848-ki alkotmányos életünk szabad honpolgári jogainak élvezetétől máig megfosztva szenvednek, — ilyenek: az úrbérhez nem tartozó robotozók szolgai élete, — ide tartoznak még mint a feudaliemus maradványai a regale, dézsma s egyéb arra emlékeztető kötelékek, — ezek részint az állam, részint az illetők megváltása út ján mielőbb végkép megszüntetessenek. — Hadd legyen e hon minden egyes polgára szabad s jogegyenlő, hadd terjessze mindnyájunk felett személyválogatás nélkül a közös szabadság mint szerető anyánk egyenlően a maga boldogító védszárnyait ! Kelt Nagyszőlősön november 25-én, 1867. Schivulszky János mint az orosz értekezlet elnöke. Ivánovics Hrabár János jegyző
