Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1165 kiírását kéri.5 ' A bizottság a javaslatot elfogadta s Sipos Ferencet a költségek megtérítésére kötelezte. A teljesség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy az újbóli választáson Sipos Ferenc győzött s Pásztélyi János csak 1869-ben került be a képviselőházba. Pásztélyi János 1869. október 1-től a pesti magyar királyi ítélőtáblához került bírónak, s erre való hivatkozással 1869. november 1-én a mandátumáról lemondott.58 Dolinay Péter, a nagyszöllösi körzet jelöltje Az 1860-as években az Ugocsa megyei ruszinok nemzeti követeléseinek egyik legismertebb képviselője Bukószky (s nem Bukovszky, mint általában írják) György lelkész, kinek tevékenységéről egyre több érdekes adat kerül napvilágra. így pl. rendelkezünk egy 1862. szeptember 19-én kelt beadvánnyal, amelyben Bukószky György nagyszöllösi lelkész és kerületi esperes, több ruszin görögkatolikus lelkész társaságában a nemzetiségi jogok megerősítését és gyakorlásának biztosítását kéri a Helytartótanácstól. Az aláírók között ott találjuk azokat, akik később, az 1865. évi képviselőválasztások során a legkitartóbban harcoltak a körzet ruszin jelöltje mellett. Ezek: Popovics András veresmarti lelkész, Zloczky Antal ölyvesi lelkész, Firczák Bazil alsókaraszlói lelkész, Sereghy Pál fancsikai lelkész stb.5 9 Áttérve az 1865. évi választásokkal kapcsolatos eseményekre, az Országos Levéltárban talált, s 1866. november 21-én kelt jegyzőkönyvben Bukószky György vall a választások előzményeiről.80 Elmondja, hogy a nagyszöllösi körzetben a ruszinok jelöltje Dolinay Péter ügyvéd volt. Dolinay Péter a munkácsi görögkatolikus püspök és Dobrzanszky ajánlása nyomán 1849-ben Pesten a vallás- és közoktatásügy terén töltött be fontos pozíciót. Ezt követően Eperjesen tevékenykedett, majd 1861. december 2-tól Máramaros megyében volt királyi biztoe. 1866-ben a nagyszöllösi választókerület ruszin értelmisége őt jelölte képviselőnek. Az ellenjelölt báró Perényi Zsigmond, az ifjú joghallgató volt, kinek édesatyját, id. báró Perényi Zsigmondot (1783 —1849) Bereg megy© néhai alispánját, 1848-ban a főrendi ház elnökét, a Honvédelmi Bizottmány tagját, 1849. október 24-én Haynau kivégeztette. Követjelölésében a forradalomért elhunyt atyja iránti tisztelet és az osztrákokkal szembeni oppozíció jutott kifejezésre.81 Visszatérve Bukószky György vallomására, abból megtudjuk, hogy a választás előkészítéseként nov. 19-én este a Dolinay-párt hívei kitűzték zászlójukat Bukószky házára. Éjszaka az ellenpártból azt valaki le akarta venni, mire nagy verekedés támadt, a harangokat is félreverték. A zászló azért a házon maradt, mivel 60 ember reggelig őrizte. A városban a mozgolódás november 20-án is folytatódott. Mintegy 40 Dolinay-párti vasvillákkal és dorongokkal felszerelve a városháza körül sétált, mire 11 főt a csendőrök elfogtak. Az Országos Levéltárból előkerült több jegyzőkönyv arról vall, hogy a választás előestéjén, november 29-én este a Nagyszöllöshöz közelfekvő Egres községben a két párt hívei között nagy verekedésre került sor.6 2 1865. november 30-án volt a választás Nagyszöllösön. A hivatalos jegyzőkönyv szerint a megválasztott követ báró Perényi Zsigmond lett. Ezzel azonban az események 57 OL, K-2. 1866-68. No. 312. 58 OL, K-2. 1869-72. No. 1270/69. 59 OL, Absz. Lt. 1862. No. 18. 464. 60 OL, K-2, 1866-68. No. 38. 61 Szabad Oyörgy: i. m. 62 OL, K-2. 1865-68. No. 38.
