Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1144 MAYER MÁRIA A „Sürgöny" с. pesti lap 1861. március 16-i számában „Ruthen ajkú hazánkfiainak igényei "címmel jelent meg egy program, „Több máramarosi ruthén" aláírással. Ez már távolról sem olyan radikális, mint Dobrzanszkyó, amennyiben szó sincs ruszin autonómiáról. Követeléseik a következők: 1. A választókerületeket nemzetiségek szerint alakítsák ki. 2. A járási tisztviselőket a lakosság válassza, a szolgabírói járásokat is nemzetiségek szerint alakítsák ki. A központi tisztviselők, alispánok, jegyzők, törvényszéki ülnökök, tiszti ügyészek stb. a községi képviselők által legyenek megválasztva. 3. Az „al- és főtanodákban" minden nemzetiség számára külön irodalomtanár legyen, hogy minden nemzetiség a inrga anyanyelvét már az iskolában tanulmányozhassa és művelhesse.7 Ugyancsak a pesti „Sürgöny" c. lap 1861. április 9-i, majd 11-i számában „A magyarországi oroszok nemzetiségi igényeinek fejtegetése"8 címmel jelent meg program. Követeléseik: Szabad lehetőséget az anyanyelv művelésére. A kormány ne avatkozzék az anyanyelv ügyébe s ne próbáljon más betűt, más nyelvtant, más helyesírást reájuk erőszakolni.9 Az anyanyelv szabad használatának meghagyása mind az egyházban, mind az egyházi kormányzatban. Az orosz nyelv művelése érdekében létesítsenek tanintézeteket. Az ország hatóságainál, az ország- és megyegyűléseken a ruszin nemzetiség kellő arányban legyen képviselve. A választókerületek és a szolgabírói járások a nemzetiség figyelembevételével legyenek kialakítva. Törvényes felügyelet mellett időnként saját nemzetgyűlést tarthassanak, ahol az egyházi, iskolai s egyéb, - a népet érintő — kérdésben tanácskozhatnak. A tanácskozás nyelve itt kizárólag az orosz lenne. A „Kárpáti Hírnök" c. lap 1861. július 18-i számának híradása szerint a huszti esperességből Pásztélyi János alesperes, Popovics András és Rakovszky Iván szentszéki ülnök a munkácsi görögkatolikus püspökhöz beadványt intéztek, amely szintén program-jelleggel bírt. Kérték, hogy a ruszinok politikai és egyházi tekintetben külön nemzetiségnek ismertessenek el, legyen joguk saját nemzetgyűlést tartani és olyan határozatokat hozni, amelyek joghatállyal bírnak, külön nemzeti színeket használhassanak. A püspök hívjon össze egy „nemzeti kongresszust", s az ott elfogadott igényeket kérvényben juttassák el az országgyűléshez.10 1861 nyarán Seregélly Sándor, Markos György és Dudinszky István Pesten állítanak össze egy „expedienst" a ruszinok kérelmeiről,1 1 bár lehet, hogy ez a „Több máramarosi ruthén" aláírású programmal azonos. 1861. augusztus 20-án kelt a szajkófalvai, 14 görögkatolikus esperes által összeállított program, amely a saját nemzetgyűlés elismerését kéri. Kéri továbbá, hogy a megyék nemzetiségi alapon legyenek kialakítva. A főkormányszékeknél a ruszinok arányosan legyenek alkalmazva. A népiskolák tannyelve az anyanyelv legyen. A munkácsi püspökség emeltessék érseki rangra.1 2 1861 nyarán készült Homicsko Miklós programja, amelyben külön ruszin nemzeti kongresszus létrehozását követeli. Kéri továbbá, hogy maguk választhassák püspökeiket s szervezzenek külön ruszin érsekséget. Nemzetiségi alapon szervezzék a képviselőválasztó és közigazgatási kerületeket s a „főkormányszékeknél" a ruszinok kellő arányban legyenek képviselve.13 7 Sürgöny, 1861. márc. 16. 8 Sürgöny, 1861. ápr. 9, 11. 9 Utalás a Pesten 1856 — 58 között Rakovszky Iván által szerkesztett, orosz nyelvű, Cyrill betűs „Cerkovnaja Gazeta" c. újságra, valamint Pankovics István munkácsi görögkatolikus püspök próbálkozásaira a latin betű bevezetése érdekében. 10 Kárpáti Hírnök, 1861. júl. 18. 11 Uo. 12 Kárpáti Hírnök, 1861. szept. 5., 12. 13 Kárpáti Hírnök, 1861. aug. 29.
