Századok – 1974

Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI

1124 MANN MIKLÓS vényeink pedig a hitelt, a tőkebeáramlást akadályozzák. Mindezen okok következtében hazánkra oly vámrendszer előnyös — fejtegeti Trefort —, mely lehetővé teszi az Ausztriával létesítendő legszorosabb kapcsolatok kifejlesztését. Hangsúlyozza, hogy Magyarország földrajzi fekvésénél és politikai viszonyainál fogva is leginkább az osztrák örökös tartományokban talál a legbiztosabb piacra, s ezért legkívánatosabbnak tartja a Magyarország és Ausztria közötti vámvonal megszüntetését.59 Ezt véli ekkor a leghe­lyesebb gondolatnak, s hallgatóit a későbbiekkel — a magyar ipar fejlődésével — kap­csolatban azzal nyugtatja meg, hogy „hazánk az ausztriai birodalom alkotó része lévén" —, biztosan remélhetjük a magyar gyáripar gyarapodását, hiszen „a gyárak, melyek jelen­leg az ausztriai tartományokban összpontosulva vannak, szét fognak oszolni és a többi tartományokra is ki fognak terjedni s helyzetünk ipar s kereskedés tekintetében az lesz, melyben a német vámegyesületbe lépett országokat látjuk".60 Mivel ezekben az orszá­gokban az ipar ós az általános jólét kialakulását Trefort a harmincas évek végefelé tett európai utazása során személyesen is tapasztalta, így ekkor a kérdés ilyetén beállítása, illetve megválaszolása megnyugtató volt számára. * A fentiekben megismerhettük Trefort Ágoston pályakezdését; tanulmányai, olvas­mányai és külföldi utazása eredményeképpen új világ tárult fel előtte: reformkori uta­zóinkhoz hasonlóan megismerkedett a nyugati polgárosult államok életével, s egyúttal rádöbbent a hazai elmaradottságra. Utazásai s olvasmányai, valamint barátai — Eötvös, Szalay — hatására sikerült alaposan megismernie a polgári társadalmat, sőt annak ellent­mondásait is. Új ismeretei, tapasztalatai alapján a nyugati állapotokat követendőnek tartotta az ipar és kereskedelem fejlesztése terén; a gazdasági-társadalmi élet súlypont­jának újabb alapokra helyezésére vonatkozó elgondolása mind közelebb kerül Eötvös József és Szalay László felfogásához, s így érthető, hogy a 40-es évek elején politikai pályafutását a centralista csoport tagjaként folytatja; főleg a Pesti Hírlapban publikált cikkeiben az aktuális politikai kérdéseket elsősorban gazdasági vonatkozásban teszi majd vizsgálat tárgyává. II. A centralista politikus A centralista kör A centralistákat voltaképpen egy kis munkaközösségnek tekinthetjük, amely a polgári átalakulás céljait, irányait tisztázza. E csoportosulás magvát az a baráti kör képezte, amelynek Eötvös, Szalay, Lukács ós Trefort voltak tagjai, s ők általános mű­veltségük, képzettségük, valamint képességeik révén kiemelkedtek a reformpárti nemes­ség tagjai közül. E kicsiny munkaközösségnek gazdasági szakembere, „közgazdásza" volt Trefort Ágoston.61 59 „Hazánk fekvésénél s politikai viszonyainknál fogva termesztményeink legin­kább az ausztriai tartományokban találhatnak vásárt, mert a birodalom ipar és vám­rendszerénél fogva nekünk gyári árukat leginkább ott kell vennünk ... A magyar föld­művelő nagyobb vásárt nyervén, mindig többet termesztendő több ausztriai gyári árut is fog felhasználni az ausztriai gyárak szaporodni s többet készíteni fognak a munkásnak több keresete s olcsóbb kenyere leend." Úo.: 279; valamint vö.: Kautz Gyula: A nemzet­gazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868. 358-359; 393 és Beksics: i. m. 131 — 132. 60 Emlékbeszédek, 280. ei A centralistákra vonatkozóan lásd főleg: Beksics Gusztáv: A magyar doctrinai­rek; Szekfű Gyula: Forradalom után. Bp., 1947; Sőtér István: Eötvös József; Kosáry

Next

/
Oldalképek
Tartalom