Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1113 európai utazás tervéről. Csáky grófnő tanácsára az utazást megelőzően Eperjesen mint jurátus gyakornokoskodik a kerületi táblánál és így fejleszti tovább jogi tudását. Ebben az időszakban olvassa Victor Hugo, Dumas és más kortársi francia írók műveit. Sokat foglalkozik Goethével, Heinével is. Eperjesi jurátussága idején elmélyül barátsága a nála idősebb Pulszkyval; mindketten szellemileg elszigetelten érzik magukat a megyei nemesség között, így természetes, hogy a két egymásra utalt művelt fiatalember megbarátkozik, s ismét felmerül közöttük egy nagyobb európai utazás gondolata.10 Külföldi utazása Tudjuk, hogy az 1830-as ós 40-es évek fordulóján jelentkező politikus- és írónemzedék tagjai szinte valamennyien kötelességüknek, a hivatásukra való felkészülés elengedhetetlen feltételének érzik a polgári fejlődós ólén haladó nyugateurópai országok beutazását, hogy tapasztalataikból kellő tanulságokat meríthessenek. Ez az az időszak — mondja Pulszky Ferenc —, mikor „úgy látszik, hogy az egész literatúra útnak indult". Szemere Bertalan Németországba, Gorove István Párizsba, Eötvös József Svájcba és Franciaországba, Szalay László Franciaországba, Pulszky Ferenc Angliába utazik, hogy megismerkedjék a nyugati civilizáció életével, a liberális eszmék gyakorlati megvalósulásával, intézményeivel, ez országok társadalmi szerkezetével.1 1 Trefort eléggé jómódú ahhoz, hogy iskolái befejeztével ne kényszerüljön azonnal kenyérkereset után nézni; Pulszky elutazása után még erőteljesebbon érzi a kisvárosi élet és a magyar igazságszolgáltatási pálya unalmasságát, s így Csáky grófnő biztatására 1836 áprilisában megkezdi első nagy nyugateurópai utazását, amely döntő befolyást gyakorol egész életére. Útvonalát pontosan ismerjük visszaemlékezéseiből, valamint „Kisebb dolgozatok" című 1882-ben megjelent kötetéből.1 2 Eszerint 1836. április 3-án indul el Eperjesről Pestre, majd Bécsbe. Május 9-ig marad itt, onnan Prága, Drezda, Lipcse, Berlin, Hamburg útvonalon Oroszországba utazik. Oroszországi útja után Svédország, Dánia, majd újból Hamburg következik. 1836 augusztusát, szeptemberét Angliában tölti, októberben Hollandiát, Belgiumot járja be. Novemberben már Párizsban van, lemond tervezett amerikai útjáról és végül Dél-Franciaországon, Genuán, Milánón keresztül érkezik Velencébe. Utazásáról 1837. február 7-én, éppen 20 éves korában érkezik haza. Derült kedéllyel, közvetlenül és élénken ír útközben szerzett benyomásairól; elsősorban a kulturális létesítmények — képtárak, kolostorok, múzeumok — iránt érdeklődik;1 3 legjobban Párizs ragadja meg fantáziáját. Visszaemlékezéseiben megjegyzi, hogy itt nemcsak nagyon jól érezte magát, de nagyon sokat látott és tanult is. Leginkább ismerjük oroszországi tartózkodását, mivel itteni élményeiről, utazásának eseményeiről nagyobb cikkben számol be.1 4 Tudósít a cári önkényről, a nagymérvű 10 Uo.; valamint Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp„ 1958. I. k. 120. 11 Lukácsy Sándor: Reformkori magyar utazók. Élet és Tudomány, 1965. 10. sz.; Pulszky Ferenc: i. m. 8 — 9; Fenyő István: A polgárosodás eszmevilága útirajzainkban 1848 előtt. Lásd: Fenyő István: Két évtized. Tanulmányok és kritikák. Bp„ 1968. 12 Visszaemlékezések 16—17; Kisebb dolgozatok. Előszó VII. 13 Utazási élményei inspirálják első cikke megírására; 1837. január 27-én megtekinti a Velence melletti örmény kolostort, s erről számol be cikkében: „Szent Lázár szigete Velenczében." Megjelent a Társalkodó 1837. júl. 5-i számában. 14 Trefort Ágoston: Utazási töredékek. Budapesti Árvízkönyv. 1840. IV. köt. 225 — 259. Vö.: Fenyő I.: Az orosz irodalom fogadtatása a reformkor magyar hírlapirodalmában. Fenyő, i. m„ Niederhauser Emil: Magyar utazók Oroszországban a XIX. században. Magyar—orosz történelmi kapcsolatok. Bp., 1956.
