Századok – 1974

Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI

TREFORT ÁGOSTON A REFORMKORBAN 1111 eeborvosi tanfolyamot. Trefort Ignácot Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyen tartott tisztújító közgyűlése 1798. november 22-én választotta meg először Homonnára megyei seborvosnak. Édesapja ekkor költözött Homonnára, ahol első felesége halála után, 1816. február 25-én feleségül vette Beldovics Ádám homonnai sótárnok lányát, Teklát. Ebből a házasságból három gyermek született: 1817. február 7-én Ágoston, 1820. augusz­tus 8-án Antal, aki 12 napos korában meghalt, és 1825. szeptember 3-én István, aki ké­sőbb öngyilkos lett. Gyermekkorára visszaemlékezve, Trefort hangsúlyozza, hogy a család jómódban élt, „nekem mindenem megvolt". Trefort Ágoston iskolai tanulmányait 1822 őszén kezdi meg a homonnai nyilvános iskolában. Visszaemlékezéseiben erről az időszakról így ír: „Az iskolában rettenetes lárma volt, keveset tanultunk, de sokat ütöttek minket. Rám tekintettel voltak a tanárok, én nagyon kevés büntetést kaptam, mivel jeles tanuló voltam. . ,"3 Otthon gyakran beszél­tek latinul, így ő e nyelvben komoly előmenetelre tett szert. 1826-ban Trefort Ágoston tanulmányai folytatása érdekében elhagyja az apai házat. Hosszas tanakodás után dönt a család Eperjes mellett; figyelembe véve, hogy a gyerek beszél szlovákul, németül és valami keveset magyarul is. így német nyelvtudásá­nak fejlesztése érdekében Eperjesre kerül 1826 novemberében. Az elszakadás a szülői háztól és az idegen emberek közötti tartózkodás kezdetben nagyon nehezére esik, visz­szaemlékezéseiben panaszkodik a szörnyű bánásmódra, de a sok verés ellenére kedve van a tanuláshoz, s hamarosan ő lesz osztályában, az eperjesi gimnáziumban a harmadik eminens. Ezután már nem büntetik, s jobb kapcsolatba kerül tanítóival.4 Elegendő koszt­pénzzel van ellátva, s így az első nehézségeken túljutva már jól érzi magát Eperjesen. A szünidőkben mindig Homonnán találjuk, ahol édesanyja társaságában boldognak érzi magát. Mint visszaemlékezésében írja, örömöt okozott apjának is korán kibontakozó képességeivel, előrehaladásával. Mivel a latin és német nyelvben igen szép eredményeket ér el, ezért 1829-ben a magyar nyelv és a retorika tanulása érdekében átíratják a jobb hírű sátoraljaújhelyi gimnáziumba. Életének erről a korszakáról írva Trefort hangsú­lyozza a kis, 12 —13 éves diák hallatlan szorgalmát:5 reggel négykor már könyvei mellett ül, s gyakran a fél éjszakát is áttanulja. 6 az első eminens az iskolában és ezt elegendő jutalomnak érzi. A Somogyi-család, amelynél kosztos diákként él, nagyon szereti és jól ellátja őt, s így Újhelyre úgy emlékszik vissza, mint olyan helyre, ahol víg, kiegyensú­lyozott életet élhetett egészen 1831 júniusáig, amikor is a kolerajárvány miatt a tanítás megszűnik, s a gyerekeket haza küldik. Érdekesnek tűnnek utólagos megjegyzései az 1830. év európai eseményeivel kapcsolatban: 1830 augusztusában már beszéltek Újhelyen a júliusi francia forradalomról, sok szó esett Lafayetteről, de hangsúlyozza, hogy az ő körében az eseményeket nem nagyon értették, s benne sem keltett semmilyen benyomást. Annál nagyobb szenzációt jelentett a lengyel felkelés; a fiúk nagy érdeklődéssel hallgat­ják a híreket, s igen szimpatizálnak a lengyel üggyel. Ebben az évben látja először Kos­suthot, a fiatal megyei tisztviselő megnyerő külseje és beszédkészsége egészen magával ragadja. 1831 júniusában érkezik vissza tehát Homonnára, édesanyját rövidesen ágynak dönti a járvány, s apja — aki felkészül a bekövetkezendőkre — megállapodik Gsáky Petronella grófnővel, hogy gyermekeinek gyámságát magára vállalja, s egyúttal a 14 éves Ágoston lelkére köti, hogy haláluk esetén a grófnőhöz forduljon. Trefort édesanyja július 28-án halt meg, majd rövidesen, orvosi hivatása teljesítése közben elragadja a jár­vány édesapját is. Pár nap múlva meghal nagyanyja is, s a fiatal gyermek a parasztfel-3 Visszaemlékezések 4. 4 Uo. 6-7. 5 Uo. 8-9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom