Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1098 KOROM MIHÁLY Közben, október 15-én délután és este a várból Moszkvába négy sürgönyt is küldtek, amelyek azonban szintén nem a lényegesebb dolgok egészéről, hanem csak részkérdésekről tájékoztattak. Az elsőben értesítik a delegációt, hogy a kormányzó fiát elrabolták, a várost nagy német túlerő vette körül és a németek ultimátumot küldtek a magyar vezetésnek.29 7 Az elhatározott és már részben meg is tett „leválási" intézkedésekről azonban ekkor sem értesítette Budapest Moszkvát. A moszkvai magyar küldöttség e hírt, amely 20 óra 20 perckor vált számára ismertté, a 15-én délután Moszkvába érkező Nemess József őrnagytól származó egyéb információkkal együtt még aznap szóbeli jegyzékben közölte a szovjet kormánnyal. A jegyzék Bakay altábornagy elrablását, Veress Lajosnak „homo regiusként" a kormányzó akadályoztatása vagy letartóztatása esetére utódjául történt kinevezését, és a Budapesttel történő kapcsolat megszűnése esetére a hadsereggel való közvetlen érintkezés felvételének szükségességét is tartalmazta.29 8 Faraghóék este % 7-kor közölték Budapesttel, hogy Nemess megérkezett Moszkvába és a szovjet „vezérkar türelmetlen, hogy Tiszáról csapatokat nem vontuk még el. Most várjuk, hogy vezérkari főnökhöz és külügyminiszterhez menjünk, nyugtatni őket." Az este У2 10-kor küldött második táviratukban a Budapest körüli német erők nagyságáról érdeklődtek, és a Veress Lajos hadseregparancsnokkal való kapcsolatfelvétel technikai kiépítését és szabályozását kérték.29 9 A Budapestről 15-én késő délután és este küldött további három távirat a következőket tartalmazta. A második, amelyet tartalmából ítélve valószínűleg csak délután 5 óra után adtak fel, a leglényegesebb. „Német ultimátum ma este 22 órakor jár le. Akkorra német támadás várható. Sürgős segítséget kérünk Budapestre előnyomulással. Rádió német kézen." Az aznapi harmadik táviratot csak este 9 óra körül küldhették el, ugyanis erre az időszakra szakadt meg a főváros kapcsolata a csapatokkal és vált kérdésessé a parlamenterek ismételt Szegedre küldése: „Összeköttetéseink elvágva, parlamenter, kérdés, holnap eljut-e ügyében. Első és második hadseregünk parancsnokságával kérjük arcvonalon át érintkezésbe lépni, ha velünk érintkezés lehetetlenné válnék. Közöljétek, hogy Lajival (Veress Lajos — K. M.), mint ez esetben kinevezett miniszterelnökkel folytassák tárgyalást és ő hivatott további lépésekre. Rádiót vezérkari főnök felhívása előtt foglalták el." A negyedik, a Budapestről küldött utolsó távirat „Vezérkar főnökének nyilatkozatát a német kézen levő magyar rádió hamisítva adta le" mondatot tartalmazta.300 Ezeket a sürgönyöket azonban a magyar küldöttség csak 16-án reggel 5 órakor kapta kézhez, s csak ezt követően, — a megfejtésük után — hozhatták a szovjet kormány és katonai szervek tudomására.301 így a Budapestre kért katonai segítség igénye 297 OL. Filmtár. 14086. XVI. sz. távirat és Macartney: Ungarns Weg . . . 111 — 112, 13. sz. „szóbeli jegyzék". zee Macartney : Ungarns Weg . . . 111 — 112. 299 OL. Filmtár. 14086. 19. és 20. sz. sürgöny. 300 Uo. XVII., XVIII. és XIX. sz. sürgöny. 301 Ettől a nagy időbeli késéstől függetlenül is a szovjet katonai vezetés már október 14—15-én sem bízott különösképpen abban, hogy a magyar hadsereg engedelmeskedni fog a kormányzó átállási parancsának. Ezt bizonyítja Brooke angol tábornagy naplója is. Eszerint október 14-ón este, a Churchill—Sztálin találkozó előtt, amikor nevezett tábornagy meglátogatta Antonov hadseregtábornokot és Vasziljevszkij marsallt, előbbi „elmagyarázta nekem, hogyan támadtak a szovjet fegyveres erők mindkét szárnyon, azaz a Baltikumban és a Balkánon, ahol lassabban haladtak előre, és hogyan nyitna Magyarország kapitulációja lehetőséget a Németország elleni támadáshoz délről. Viszontúgy vélte, hogy a magyar hadsereg nem engedelmeskedik a fegyverszüneti feltételeknek,
