Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1094 KOROM MIHÁLY De erre a vezérkari főnök nem tudott választ adni 16-án hajnalban, mert már akkor munkaszobájában ő is német őrizetben volt. Ekkor tudta meg Miklós Béla, hogy Budapesten válságosra fordult a helyzet.28 1 Ekkor kellett volna a határozott, gyors és bátor kezdeményezés, az önálló cselekvés a helyzet legalább valamilyen fokú megmentésére. De Miklós Béla is gyengének bizonyult ilyen feladat önálló kezdeményezésére és vállalására. Csak annyit valósított meg, amennyit a vezérkari tisztje Vattay utasítása alapján még 15-én éjfélkor a maga számára kitűzött és a hadseregparancsnokkal jóvá is hagyatott. Mégpedig, hogy előbb rádióval felszerelve egy hírszerző tiszt megy át, majd 16-án személyesen Kéry ezredes is a szovjet csapatokhoz a kapcsolat felvételére és a teendők összehangolására, míg Miklós Béla a hadseregnél maradva hajtja végre a jelszónak megfelelő teendőket.28 2 1 6-án reggel azonban a felettes német hadseregcsoportparancsnokság is akcióba kezdett. Heinritzivezérezredes, a parancsnok, magához rendelte Miklós Bélát, mire az a magyar hadseregnek a németek elleni támadó fellépése és a frontnak a Vörös Hadsereg előtti gyors megnyitása helyett, megijedve a várható német megtorlástól, csatlakozott a szovjet csapatokhoz átinduló Kéry ezredeshez, és kíséretével együtt 16-án délelőtt ő is átment a fronton.283 S ezzel számára új lehetőség nyilt meg. Miklós Béla ugyan kijelölt egy ideiglenes parancsnokot maga helyett, de gyakorlatilag mégis az történt, hogy magára hagyta az 1. magyar hadsereget, amely így, elsősorban parancsnoka hibájából, vezetés, határozott utasítás és cél hiányában nem válhatott egy magyar szabadságharc hadseregévé, a gyors német és nyilas intézkedés következtében tovább pusztult idegen érdekekért. A 2. magyar hadsereghez is eljutott a vezérkar ellenkező tevékenysége ellenére a titkos jelszó. Veress Lajos hadseregparancsnok a számára is váratlanul elhangzott kormányzói kiáltvány és a hamis Vörös-parancs után felhívta a Katonai Irodát, ahol Vattay tábornok helyettese, Pogány ezredes ugyanazokat közölte vele, mint főnöke az 1. hadsereggel. Vagyis, hogy a kormányzó proklamációja valódi és a jelszó szerint kell cselekedni.28 4 Veress tábornok 1945 júliusban kelt beszámolója szerint a jelszó mögött levő, az előzőekben már tárgyalt tervnek megfelelően elrendelte a hadsereg visszavonulását és ,,a Proklamáció elhangzása után a német összekötő törzs vezetőjet, Eismann ezredest és saját vezérkari főnökömet, Kozár vk. ezredest, akire beállítottsága miatt nem számíthattam, eltávolítottam környezetemből." Bár Veress Lajos pár nappal korábban az első hadsereg parancsnokához küldte repülőn egyik tábornokát, hogy a két hadsereg átállási tervét összehangolja, és Miklós Bélától erre vonatkozóan, mint rangidős tiszttől, kiegészítő rendelkezéseket kapjon. Miklós tábornok azonban csak ,,a hadseregek csatlakozási pontjait rögzítette. Egyéb kiegészítő intézkedést nem adott." Csak ennyi volt Horthy akadályoztatása esetére élőre kijelölt helyettesének tevékenysége a háborúból való kiválás érdekében. Szomorú, hogy még az sem, akire a volt kormányzó szinte a legjobban épített s aki szintén vállalta volna a németellenes harcot, s részleteiben is ismerte a terveket, az a tábornok sem rendelkezett hatásos tervvel, elő-281 Paál—Radó : A debreceni feltámadás ... 39. 282 HIL. Tan. gy. 2599. Kéry Kálmán 1964-es visszaemlékezése és Karsai Elek kérdéseire adott visszaemlékező válasza. 283 Paál—Radó: A debreceni feltámadás . . . 39 — 40. 284 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/III/13. Pogány Imre 1946 eleji vallomása és uo. Vattay Antal vallomása.
