Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1093 a budapesti hadtest vezénylő tábornokával. Jó előkészítés esetén ez a vonal elegendő lehetett volna ahhoz, hogy a vezérkart teljesen elszigeteljék és a magyar csapatok az átállás érdekében tevékenykedjenek ! Vegyük azonban sorba a különböző hadseregeket, mi történt a területükön ezekben a sorsdöntő órákban, miért nem sikerült őket a háborúból való kilépés, a nemzeti függetlenség visszaszerzése, a német megszállók elleni harc szolgálatába állítani. Vattay altábornagy 15-én koradélután helyettesével, Pogány ezredessel ellenőriztette, hogy a vezérkar útján „ki lett-e a jelszó adva", (ti. „az 1920. III. 1-i rendeletem végrehajtandó" — K. M.). Amikor nevezett megállapította, hogy az az „összes vonal elszakadása" miatt nem történt meg, „elrendeltem, gondoskodjon a leadásáról, — írja tovább az eseményekről beszámolva a főhadsegéd, — ha másként nem, személyesen adja le. Ez szerencsére sikerült. Miklós Béla visszahív, megerősítem a parancs valódiságát, a jelszó szerint kell cselekedni. Veress Lajos szintén felhív, de vele személyesen nem tudtam beszélni. Pogány ezds. erősíti meg az üzenet valódiságát."278 Az első hadseregnél történteket Miklós Béla vezérezredes, hadseregparancsnok elmondása és Kéry Kálmán ezredes, a hadsereg volt vezérkari főnöke 1945-ös leírása alapján lehet rekonstruálni. A kormányzói proklamáció váratlan elhangzása után Miklós Béla az éppen Beregszászra költöző parancsnokságon azonnal kiadta a hadsereg körletére vonatkozó védelmi intézkedéseit; parancsát a területük lezárására, bizonyos csapattestek átcsoportosítására, a németek kezében levő posta megszállására és „a hadsereg kebelében levő német csapatok lefegyverzésére". Továbbá, „kiadtam a rendelkezést: amennyiben a németek erőszakosan lépnek fel, — szól a hadseregparancsnok tudósítása, — ellenük a'tüzet azonnal meg kell nyitni"27 9 (Kiemelés — K. M.). A hadsereg vezérkari főnöke ez időben visszament a parancsnokság még Huszton levő részlegéhez, ahol a vezérkari főnök nevében a harc továbbfolytatására és a németekkel való együttműködésre vonatkozó hamis parancs várta. „Az ellentmondó rendelkezésnek hatása alatt hadseregparancsnok a kora délutáni órákban a csapatokat utasította, — írja Kéry, — hogy a fegyverszüneti tárgyalások eredményeinek ismeretéig az огозг csapatokkal szemben provokatív fel ne lépjenek, viszont minden orosz támadást visszautasítsanak." Kéry ezredes azonban tisztázni próbálta telefonon a vezérkarral az ellentmondó intézkedéseket. Kielégítő választ ott nem kapva, csak további félrevezetést, végül a kormányzó Katonai Irodáját hívta a hadseregparancsnokság. Innen, Kéry szerint is, Vattay a következő felvilágosítást adta: ,,1.) Kormányzói szózat hiteles, 2.) a németekkel az érintkezést meg kell szakítani, 3.) az oroszokkal az érintkezést fel kell venni, arról azonban, hogy a fegyverszünet meg van kötve és mik a feltételei, nem nyilatkozott."280 Ezek az utasítások eléggé világosak voltak, bár a németek elleni támadást nem tartalmazták. Ezekkel egyidőben a vezérkar további zavaró rendelkezéseket adott ki, hogy a hadsereg vezetését megbénítsa. Bizonyos tisztek ezek hatására vonakodtak lefegyverezni a német egységeket, a helyzet további tisztázását követelték. 278 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/II/61. Vattay vallomása, 27. 279 Paál—Radó : A debreceni feltámadás. . . 38 — 39 és HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/V/10. Kéry Kálmán tanúvallomása 1945. jún. 20-án. Továbbá: Kéry Kálmán 1964-ben a Magyar Rádió és az Országos Levéltár megbízása alapján Karsai Elek dr. kérdéseire adott válaszai (egy példány a szerzőnél). 280 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/V/10. Kéry Kálmán 1945. jún. 20-i tanúvallomása.
