Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1089 tó jelenségek, amelyek tulajdonképpen még azt sem tették lehetővé, hogy e minimális célú defenzív taktika alapján, fegyverrel védekezzék az ország az újabb német támadással szemben. A fejetlenséget először a kormányzó proklamációja okozta. Ugyanis a miniszterelnökön kívül a kormány tagjai nem látták előzetesen a szöveget, csak a rádióból hallották. Emiatt is és elsősorban annak számukra túlzottan erős németellenes hangja miatt néhány miniszter határozott „kifogást emelt" és „szemrehányást" tett. Maga a miniszterelnök is még mindig nagyon elégedetlen volt a proklamációval. Azt aláírásával nem is ellenjegyezte,26 4 noha az általa az előző napon tett észrevételeket már érvényesítették a szövegen. Sőt, a rádióban való beolvasás előtt még további módosításokat eszközöltek rajta. Érthetetlen módon a már kiadásra átadott szövegnek az „ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötöttem" részénél a múlt időt „kötünk"-re változtatták Ambrózy Gyula utasítására.26 5 Ugyanez történt a kormányzó hadparancsával,26 8 amelynek hasonló értelmű végleges szövegrésze a következő lett: „. . . elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek."26 7 A változtatásokhoz az aláírt előzetes feltételek szerepének helytelen értelmezésén és a kormány ingadozó, határozatlan álláspontján túl valószínűleg az is hozzájárult, hogy Horthy és környezete ekkorára az előzetes feltételek teljesítésétől, elsősorban a Németországnak szóló hadüzenettől, feltételezhetően már teljesen eltekintett. Azokat a kormánnyal csak tervezték közölni, de a Rahn-tárgyalás fontosabbnak tűnt. A 15-én koradélután a külügyminiszter által a kormány nevében a három nagyhatalomnak elküldött fegyverszünetkéréssel lehetett kapcsolatos valamennyi fenti változtatás. Ezen az úton még eddig semmi elkötelezettség nem történt, tehát Németország megtámadása sem előírt ! A vele való további tárgyalás e keretben indokolható is. így kibúvást is nyújthat az előzetes feltételekben Horthy által is vállalt Németország elleni fellépés „kijátszásához". Talán ennek a lehetőségnek a felismerése eredményezhette, hogy a kormányzó „átállt" a kormánynak, az előzetes fegyverszünet nem ismerése következtében, a fegyverszünetet még csak ezután tervező és kérni szándékozó álláspontjára. A fenti változtatások ellenére a kormány többsége mégis elégedetlen volt a kormányzó proklamációjával. A céltalanságot, tervszerűtlenséget és zűrzavart jól mutat ja a koronatanács végén a miniszterelnök összefoglalója, aki a jegyzőkönyv tanúsága szerint, a következőkkel vett búcsút minisztereitől: „egy ugrást csináltunk a sötétbe a mai elhatározással. Sajnálja, hogy a kormányzói proklamáció ilyen szövegezéssel lett a nyilvánosságnak átadva. A kormány tagjait meglepte és valósággal fejbe vágta az a körülmény, hogy a kormány meghallgatása és hozzájárulása nélkül hangzott el a kormányzói proklamáció. Mindezeknek a következményei kiszámíthatatlanok. A kormány addig, amíg bírja, igyekezni fog a jogrendet fenntartani, bár meggyőződése, hogy a németek erre a proklamációra és fegyverszüneti feltételek közlésének kérésére 264 Uo. Lakatos Géza feljegyzése. 266 Hlatky Endre államtitkár 1944. okt. 20-i kihallgatásának anyaga. 266 Kis Üjság, 1947. febr. 8. Vattay altbgy. közlése, igazolási eljárása során. 2e ' Horthy kiáltványát és hadparancsát lásd nagybaczoni Nagy V.: i. m. 235 — 237. Horthy M. Emlékirataiban is közöl egy proklamáció-változatot, de ez nem a legutolsó változat és — valószínűleg, a magyarra történt visszafordítás következtében — szövegében igen sok fogalmazási és értékelési eltérés található. 5*
