Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1086 j KOROM MIHÁLY van írva, sőt Horthy már a végleges fegyverszüneti feltételekre vonatkozó tárgyalások megindítását is kérte Faraghóék útján ! De ugyanez a megfogalmazás félrevezető volt a kormányzó részéről, aki a fenti idézetben levőn túl nem kevesebb, mint ötször fogalmazott még úgy az értekezleten, hogy fegyverszüneti feltételek „közlését fogja kérni". Ez a jövő idŐ3 fogalmazás megegyezik a kiáltványával is. A kormányzó e3etleg nyugodtan feltárhatta volna már itt a megkötött előzetes fegyverszünetet, hiszen intézkedés történt, hogy az átállást nem vállaló minisztereket nyomban letartóztatják ! ! Az akkori anyagokat tanulmányozva az a vélemény alakul ki a kutatóban, hogy az előzetes fegyverszünetet elhallgató, jövő idejű közlé3 nem óvatosságból származó taktikai lépés volt, amelyet петезак el lehetne, hanem el is kellene fogadni ! Ügy tűnik, hogy az Horthy esetében még mindig az előzetes fegyverszünet lényegének a meg nem értéséből származó félreértésen alapult, illetve újabb taktikázás volt. Hiszen formailag — (ha eltekintünk az előzetes fegyverszünettől, mint lényegtől, úgy, ahogy Horthy) — lehet bizonyos igaznak tűnőt találni ebben a jövőidejű megfogalmazásban. Mîrt — bár 11-én a kormányzó kérte a ,,részletes", a végleges fegyverszüneti feltételekre vonatkozó tárgyalást, de azokat még nem'kezdték meg. Tehát, a végleges fegyverszüneti feltételek közlésének nyomatékos kérését még el lehetne fogadni, ha nem vennénk figyelembe az eddig történt tárgyalásokat és megállapodásokat, amit azonban a kutató nem tehet meg. A koronatanác3on a kormányzót követően a miniszterelnök kérésére a vezérkari főnök beszámolt a valóban kilátástalan katonai helyzetről, az általa a német főparancsnoksággal tudatott, ki is adott intézkedésekről a két magyar hadsereg visszavonását, és három magyar hadosztálynak a budapesti hídfőbe való beosztását illetően. Továbbá arról, hogy ezen intézkedéseket a német vezérkar olyannyira ellenzi, hogy e nap délelőttjén, 10 óra 10 perckor azok visszavonására é3 érvénytelenítésére 12 órá3 ultimátumot nyújtottak át. Ezekután bizonyos vita indult meg a miniszterek között, amelynek során a miniszterelnök kifejtette, hogy a fegyver3zünetkéré3 mellett van, két feltétel biztosítása esetén: mégpedig, egyrészt, ,,mi a németekkel való előzetes közlés mellett kérünk a szövetségesektől fegyverszüneti szerződést, "másrészt, hogy fegyverszüneti feltótelek iránti kérésünk tényét hozzájárulás végett az Országgyűlés mindkét háza elé terjeszthesse".25 8 Miután a kormányzó az elsőt újra és nyomatékosan megígérte, de a másodikat a parlament összetételére és a német nyomásra hivatkozva határozottan elvetette, hosszabb vita után a kormány — miután a parlamentnek a fegyverszünet-kérés megkérdezése ügyében elkötelezte magát, — benyújtotta a lemondását. Horthy ezután az előző napi tervnek megfelelően a kormány lemondását elfogadta, de „miután azt látom — fejtette ki —, hogy a kormány tagjai részéről nem hangzott el olyan felszólalás, hogy ellenzik azt, hogy az ellenségtől fegyverszüneti feltételek közlését kérjem, a kormány tagjait ezennel újból kinevezem". Ezzel együtt felszólította azokat a volt minisztereket, akik vele nem értenek egyet, és nem akarnak a kormányban maradni, hagyják el a termet 1 Nem kis meglepetésre, egyik német ügynök miniszter sem távozott. Lakatos Géza ezekután újra megalakítottnak nyilvánította második kormányát. Horthy pedig déli 12 órakor, az ekkorára magához rendelt német követtel, birodalmi megbízottal való tanácskozásra távozott, „akivel a minisz-256 Uo. Lakatos Géza felszólalása.
