Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1078 KOROM MIHÁLY legyen, uj kormány alakítására, ha a Lakatos-kormány lemondana. Erre a lehetséges szerepre Amhrózy és Vattay hosszabb rábeszélése után Farkas Ferenc altábornagy vállalkozott.23 1 A 15-ére tervezett lépéshez megtett katonai és politikai intézkedések azonban nem biztosították továbbra sem az egységes és hatékony vezetést. A kormány nem németbarát tagjaival sem közölték még mindig, hogy az előzetes fegyverszünetet már alá is írták. Ez a körülmény, és az, hogy a vezérkari főnöknek az eredeti elképzelés alapján folyamatba tett intézkedéseit indoklás nélkül leállították, — csak fokozta a zavart. 13-án este Vörös János távirati úton Szatmárnémetibe rendelte az 1. és 2. magyar hadsereg parancsnokait és vezérkari főnökeit, ahol az átállás végrehajtásának kérdéseit kellett volna megbeszélniük. E megbeszélést a Katonai Iroda, azzal az indokkal, hogy Horthy és Vattay tájékoztatták már a hadseregek parancsnokait, — 14-én délután lefújta.23 2 így az 1. hadsereg parancsnoksága, Miklós Béla vezérezredes hadseregparancsnok kivételével, aki biztonságból nem tájékoztatta beosztottjait az átállásra vonatkozó feladatokról és az ezek végrehajtását elrendelő jelszóról, teljesen tájékozatlan maradt még október 15-én is.23 3 A 2. hadsereg parancsnoksága sem kapott több tájékoztatást a központoktól, mint az 1., de Veress Lajos hadseregparancsnok folyamatosan tájékoztatta tiszttársait a készülő átállásról. Ezt ellenben úgy tette, hogy a megbízhatatlan németbarát tiszteket nem távolította el környezetéből. Így az ellenség is teljesen tájékozott volt, s ennek az lett a következménye, hogy Veress vezérezredest döntő intézkedései kiadása pillanatában német fasisztabarát beosztott tisztjei letartóztatták.234 Vörös vezérkari főnök a másnapra tervezett lépésekről csak 14-én este értesült, miután a Balatonfüreden tartott hadiakadémiai szemléjéről visszarendelték, és Budapestre érve a kormányzó fogadta, közölve vele: „Holnap a németekkel törésre akarom vinni a dolgot." Vörös az előzetes feltételek aláírásáról már korábban tudott, a kormányzó azonban ennek ellenére — teljesen érthetetlenül — vele sem közölte a másnapi kiáltványa és hadparancsa szövegét, csak a titkos hadparancs jelszavának másnapi kiadását rendelte el. A vezérkari főnök, tudva a Budapest környéki katonai előkészületek befejezetlenségét, rá akarta beszélni a kormányzót, hogy ne a fővárosban, hanem az 1. hadsereg védelme alatt, Huszton jelentse be a fegyverszünetet. A német túlerőre célozva figyelmeztette Horthyt: „ha törésre viszi a dolgot, úgy mindketten két órán belül foglyok vagyunk". A kormányzó válasza ismét a realitások iránti érzéketlenséget bizonyította: „Bízom abban, hogy ha a német követet felkérem, hogy a német csapatok hagyják el az állam területét, úgy Magyarországon is az lesz a helyzet, mint Finnországban, ahol a német csapatok nyomban elhagyták Finnország területét." Vörösnek a német támadást jelző 231 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. АД1/16. Vattay vallomása, 22 és uo. Tan. gy. 2678. Szent-Iványi D. jegyzetei, 163. 232 Lásd. HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. АД1/10. Kéry Kálmán tanúvallomása 1946. június hó 20-án Szálasi és társai ügyében és uo. Tan. gy. 2699. Kéry Kálmán 1964-es visszaemlékezése, továbbá Vörös János válaszai Karsai Elek dr. kérdéseire 1964-ben (egy példánya a szerző birtokában van) és Paál—Badó: A debreceni feltámadás . . . 41. Vörös János visszaemlékezésében részben a dátumot október 10—14. között, részben a helységet, — Tasnád, Szatmárnémeti, — keveri ! 233 HIL. uo. 234 PI. Arch. 263. f. 1/1. és Dalnoki Verese Lajos: Miért nem sikerült a „kiugrás"? Új Látóhatár, 1970. ápr. 16. 13. évf. 2. sz. 163.
