Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1068 KOROM MIHÁLY „Kijelentette, hogy mindez nem volt egyéb, mint üres fecsegés. Követeléseit 4 pontban foglalta össze: 1. Közölje a kormány, milyen csapatok vannak Budapesten, 2. milyen a Tisza-vonal megszállása, 3. az 1. és 2. hadsereg helyzete milyen, 4. a német erők helyzete Magyarországon." Mindezekről 48 órán belül, 16-án reggel 8 óráig kellett választ adni.19 2 Miután a Malinovszkij — Utassy megbeszélés volt a döntő abban, hogy a szovjet főparancsnokság 14-én késő este ultimátumot küldetett Budapestre a fegyverszüneti delegáció útján, szükségesnek látszik még egy leírást idézni e megbeszélésről. Mégpedig Vattay 1946-ban papírra vetett sorait, aki Utassy hivatalos beszámolója alapján tudott a deszki tárgyalásról. „Malinovszkij marsall nem volt megelégedve tájékozottságával és egy teljesen tájékozott tiszt kiküldését követelte. A németek ellen harcolni kell, és miután Utassy jelentette, hogy a németek nagy túlerőben vannak, mi nehéz helyzetben vagyunk, míg az oroszok megérkeznek, a marsall kijelentette, a legjobb védelem a támadás, és ezért célszerű volna, ha mi a Budapestről keletre levő németeket hátbatámadnánk. Hogy megfelelő erő rendelkezésre álljon, a Duna—Tisza közén két napra beszünteti a támadást."19 3 Malinovszkij marsall fenti követelései az eseményeket figyelembe véve és a budapesti elképzeléseket, terveket nem ismerve teljes egészében jogosnak tűnnek. A magyar politikai és katonai vezetés vagy az előzetes feltételek helytelen értelmezése folytán, vagy tisztán taktikázásból, esetleg mindkét ok együttes megléte miatt, a 11-én elfogadott és aláírt megegyezés megvalósítása érdekében láthatóan igen keveset tett. Tevékenységüket határozatlanság, időhúzás és összehangolatlanság jellemezte. Még a 20-a körűire elképzelt átállási terveket sem tisztázták egyértelműen, s nem is közölték világosan és határozottan egymás között sem, nemhogy félreérthetetlenül Moszkvával vagy Malinovszkij marsallal tudatták volna. A Szegedre küldött Utassy ezredes a 20-a körüli elképzelésről, tervről sem tudott semmit, így a kellő felhatalmazás, a feladatok, tervek és körülmények teljes ismeretének hiányában nem is próbálkozhatott annak megfelelő állásfoglalásra befolyásolni a szovjet frontparancsnokot. Ezzel magyarázható, hogy Malinovszkij a budapesti tervek ismeretének hiányában a németellenes fellépés azonnali előírásával az előzetes feltételek haladéktalan és határozott teljesítését kívánta a magyar vezetéstől. Ez azonban nem gyakorolt döntő befolyást Horthyék elhatározására. Horthy és környezete az előzetes feltételek elfogadása után politikai téren is tett egy-két határozatlan lépést a 20-a körűire tervezett átállás elősegítésére. Horthy amellett, hogy október 10-én az előzetes feltételekről a szűkebb környezetén túl tájékoztatta a miniszterelnököt, a külügyminisztert, a honvédelmi minisztert és a vezérkari főnököt, igyekezett Bethlen Istvánnal is megtárgyalni a helyzetet. Erre azonban csak néhány nappal később kerülhetett sor. Ezalatt az ellenállási mozgalommal a már kiépült különböző csa-192 OL. Filmtár. 16721. Utassy L. vezérkari ezredes 1944. október 20-i kihallgatása. 133—137. 193 HIL. Békeelókészítő. III. doboz. A/II/16. Vattay vallomása. 22.
