Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1066 KOROM MIHÁLY sziineti tárgyalásokat folytassanak és köthessenek a Szövetséges hatalmakkal ... (a három nagyhatalom felsorolva — К. M.) Budapest, 1944. október 9. Horthy" — szólt a dokumentum leglényegesebb része.185 Mint jeleztük az előzőkben, a dokumentum az előzetes feltételek aláírása után érkezett csak meg, viszont a sikertelen horthysta átállási kísérlet miatt fegyverszüneti tárgyalásokra már nem került sor. így történetileg ez az akció részben elkésett, részben pedig hiábavalóvá vált. Az előzetes feltételek szerepének meg nem értése és a körülötte kialakult huzavonák, s esetleg a későbbre tervezett átállás miatt is a szovjet főparancsnokság által már 12-ére Szegedre kért magyar parlamenter tiszt szintén nagy késéssel jött el Budapestről, és csak 13-án délután ért át a szovjet csapatokhoz. Az idő pedig nagyon fontos volt a szovjet csapatoknak, nem is szólva arról, hogy Horthy kérésére állították le már 11-én este az előrenyomulást. Tehát joggal vártak gyors magyar cselekvést. Ehelyett Budapest hallgatásba burkolózott 11 —13-án a feltételek teljesítését illetően. így csak 13-án éjjel 11 és 12 óra körül kerülhetett sor Szegedtől keletre, Deszk községben Malinovszkij marsall és Utassy Loránd vezérkari ezredes közötti megbeszélésre.186 A szovjet fél egy, a megbeszéléshez szükséges adatok birtokában levő magyar tábornokot kért a fronton keresztül Szegedre „az előzetes fegyverszünet teljesítéséről" folytatandó tárgyalásokra. A szovjet főparancsnokság a maga részéről Malinovszkij marsallt, a II. Ukrán Front parancsnokát jelölte ki erre a feladatra. A magyar fél viszont, Malinovszkij legnagyobb megdöbbenésére, olyan tisztet küldött, aki „egyáltalán nem volt tárgyalóképes,"187 a vezérkar internálásokkal és hadifoglyokkal foglalkozó osztályát vezette. Utassy ezredest, saját leírása szerint, nem is készítették fel megfelelően erre az útra. A feladatokat tartalmazó eligazítást Vattay főhadsegéd, Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Vörös János vezérkari főnök végezték 12-én este 6 órakor. „Vörös János, vezérkari főnök ismertette velem a honvédség helyzetét hadtestig bezárólag, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a hadtestek és hadseregek mozgatására már kiadott, amelyeket Malinovszkij marsallal szembeni tárgyalásoknál tájékozásul felhasználhatok. Különös feladatot nem kaptam, ők azért küldtek át, hogy a szovjet katonai parancsnokság, illetve szovjet kormány kívánságát átvegyem és azt a Várban megjelentsem" — írta Utassy 1962. május 25-i visszaemlékezésében. Az 1944-ben és 1946-ban Utassy kihallgatásai alkalmából készített jegyzőkönyvek sem mondanak ellent ezen állításoknak. Részletezik kissé a seregtestek mozgatására megtett intézkedéseket, illetve választ próbálnak adni arra, miért nem tudott Utassy megfelelni a küldetésnek. Az utóbbival kapcsolatban, arról beszélve, hogy Malinovszkij a magyarországi haderők helyzetére kívánt felvilágosítást kapni — 1946-ban a következőket mondotta: „ő természetesen nem tudott felvilágosítást adni, mert a Moszkvá-185 pj_ Arch. Gyűjtemény BM. Az eredeti anyagról készült fényképmásolat. 186 Utassy ezredes küldetéséről több korabeli dokumentum szól: OL. Filmtár. 14086. XIII. és 18. sz. táviratok, Macartney : Ungarns Weg ... 10. és 12. sz. „szóbeli jegyzék" és magának Utassynak három, rendelkezésemre állt anyaga: Az első, a nyilas BM. Államvédelmi Központban még 1944. X. 20-án lefolytatott kihallgatása jegyzőkönyvének film-másolata (OL. Filmtár 16721), a második egy 1946 elején a békeelőkészítés kapcsán lefolytatott kihallgatásának az anyaga (HIL. Békeelőkészltő III. doboz. A/II/15. Utassy vőrgy. kihallg.), a harmadik a Magyar Rádió és az OL. számára 1962. máj. 25-én Karsai Elek dr. kérdéseire adott visszaemlékező válasza. 187 Stemenkó hadseregtábornok: i. m. 13—14.
