Századok – 1974
Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI
1056 V.ÍCZY PÉTER Ugyanez a kép tárul elénk az avar határ bajor szakaszán. Egy salzburgi évkönyvben, mely csak töredékesen maradt korunkra, azt olvassuk, hogy 802-ben véres csata dúlt a frankok és az avarok közt ad castellum Guntionis. Sok bajor lovag Cadaloc és Goteram nevű grófokkal odaveszett/® A birtokragos várnév személynevű eredetre utal. De ilyen személynevekkel nem az avaroknál, hanem inkább a frankoknál találkozunk. így hívtak például egy wormsi püspököt (872).5 7 A várnak nyilván védője vagy gazdája volt az a frank, akitől az ismeretlen fekvésű vái a nevét kapta. Semmi kétség, a vár a frank védelem keretébe, talán éppen első vonalába tartozott, s mert az ütközetet bajor forrás jegyezte fel, a vár valahol a bajorországi szakaszon állott. Különben ez abból is következik, hogy az egyedül megnevezett Cadaloc és Goteram jól ismert nevek, a bajor keleti határvidék őrgrófjainak jegyzékében. Mindketten a bajor praefectus alá voltak rendelve, de Goteram rangban megelőzte Cadaloc nevű társát. Goteram igazgatta a Duna melléki határgrófságot, Cadathe British School at Borne, 1966, 162). Liburniát В. Simson: Jahrbücher II, 195 helytelenül bizánci területnek mondja. 806-ban, amikor Dalmácia frank kézre került, Liburnia már frank uralom alá tartozott (Annales regni Francorum a. 806, ed. Fr. Kurze 120— 121). Ugyanígy téves L. Voinovitch : Histoire de Dalmatie, Paris, 1934 (2. kiad.) I, 266 felfogása Liburnia 800 előtti hovatartozásáról. Ugyanis 800 előtt még nem volt frank föld. A Frank Birodalmi Évkönyvekben és Einhard Nagy Károly életrajzában Erik herceg halálának helye iuxta Tharsaticam, az Ann. Maximiniani szerint viszont in Tarsatica. Több kutató úgy véli, Eriket a városbeliek nem a városon belül, hanem annak határában ejtették tőrbe. De a iuxta a középkori latinságban in helyett is használatos. Nincs tehát annak akadályt, hogy az Ann. Maximiniani alapján a más forrásokban szereplő iuxta-nak in értelmet adjunk. Noha Erik halálát a városlakók okozták, a Frank Birodalmi Évkönyvek, de Einhard Nagy Károly életrajza is, az avar háború áldozatai közt említik. Ebből véleményünk szerint az következik, hogy Liburnia 799-ben még avar birtok volt. 66 Ann. s. Emmerammi maiores a. 802 ed. MG SS XXX/2, 737: Cadalcc et Gotehrammus seu ceteri multi interfecti fuerunt ad castellum Guntionis. Vö. B. Simson: Jahrbücher II, 284. 57 Ann. Xantenses, ed. В. Simson 31: Guntio episcopus Vangionensis obiit (a. 872). Ld. még Guntio, Gunzio, Gunzi, Cunzi névalakokat E. Förstemann gyűjtésében (Altdeutsches Namenbuch I, 1866, 666—657). A szerző kérdésére, „Gehört Guntio zu Gunzo", határozott igennel kell válaszolnunk, hiszen a fent említett wormsi püspök 858-ban mint királyi missus Gunzo szerepel (MG DD regum Germ, ex Stirpe Karol. I nr. 92 p. 133 (10). Gunzo : E. Förstemann : i. m. I, 557. Az idézett forrásban az ad castellum Guntionis csakis egy német helynév latin fordítása lehet, mely az eredetiben alkalmasint így hangzott: *Gunzenburg vagy *Gunzenberg, minthogy a latin névalak feltételez egy genitivusos képzésű helynevet. Vö. E. Förstemann : i. m. II, 1872 (2. kiad.), 677: Guncenaha a. 1012 (ma Gunzenau, Fuldától délnyugatra), Gunzinheim VIII. sz. (Gonsenheim); Gunzenheim (868: MG DD reg. Germ, ex Stirpe Karolin. I. nr. 126, p. 176, 26); Gunzenhusen IX. sz. (Günzenhausen E. Förstemann : i. m. II. 677, Böhmer-Mühlbacher nr. 781), der Gunzenberg (E. Kranzmayer: Ortsnamenbuch von Kärnten II, 96) stb. A kérdéses vár nem lehet azonos a nyugat-magyarországi Kőszeggel német nevének — Güns — alapján, mivel ez a német név a helység mellett elfolyó vízre utal. Németül különben is így hangzana: *Gunzenlurg (-berg). Güns névre: Melich J. : A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1929, 404; W. Steinhauser: Die Ortsnamen des Burgenlandes (Mitteilungen d. Inst. f. österr. Geschichtsforschung XLV, 1931, 319—320). Ennek ellenére a Güns várával való azonosítás tovább kísért az irodalomban: Fr. Pfeffer: Das Land ob der Enns, 165; M. Mitterauer : Kaiol. Markgiefen, 61; К. Beindel: Bayern im Karolingerreich, 230. E. Klebel a castellum Guntionis várnevet Günzburggal veti egybe (Probleme der bayerischen Verfaesungsgeschichte. München, 1957, 129, 59. jegyz.), csakhogy ez egy kelta Guntia (A. Holder, Alt-celtischer Sprachschatz. Leipzig, 1896, I. 2044) hely- és folyónévre megy vissza és azonos egy római katonaállomással Raetiaban.
