Századok – 1974

Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI

1046 V.ÍCZY PÉTER zalavári székhelyén tevékenykedett. Nemcsak a körzet keresztény térítését vezette, s nemcsak a lelkek pásztora volt, hanem „tanítványokat" is nevelt, kiket Kocel az ő gondjára bízott. Ezek körülbelül vagy ötvenen lehettek és főleg a Dráva menti körzetből származhattak.10 Volt tehát lehetőség arra, hogy Method és a mosaburgi iskola megismerkedjék a Mura melléki dudlëbek élő avar hagyományával. Ilyen formán látjuk a stájerországi dudlëbek avar idők­ből fennmaradt emlékeit összeszövődni a Method-örökséggel. Ez az örökség pedig azután sem fogyatkozott meg, hogy a szentszék pannóniai egyházmegyéje megszűnt (879 második fele) és Method tanítványaival Morvaországba kénysze­rült távozni.20 Halála után tanítványai Horvátországba, főleg azonban Bulgá­riába menekültek (885 vége, vagy 886 eleje). Ebben az időben görögök részvé­telével és bizánci vezetéssel már kialakult a keresztény egyház Bulgáriában. Boris, majd fia, Symeon ugyan befogadta a menekülteket, működésüket azonban csak az ország központjától távol engedélyezte. Magát a fővárost, Preslavot a szláv nyelvű egyház 893-ban vagy 894-ben vette birtokba, s ez egyszeriben lendületet adott a szláv nyelvű, de már görög — cirill — írású iro­dalom művelésének. Például itt — s nem Ohridban — készült el Nikephoros rövid bizánci krónikájának ószláv fordítása, melyet aztán a Kijevi Évkönyvek szerkesztője is felhasznált.21 Amíg a dulëbek avar hagyománya Pannóniából Bulgáriába eljutott, s onnan át Kijevbe, nagy utat tett meg. Idővel mondai elemek tapadtak hozzá. 19 Erre utal az ószláv Konstantinos-legenda e. 15 ed. Fr. Pastrnek. Prága, 1902, 204; ed. Magnae Moraviae Fontes Historici II. Brno, 1967, 106. Vő. Fr. Grivec: Kon­stantin und Method. Wiesbaden, 1960, 68. 20 Method részére II. Adorján pápa (megh. 872) visszaállította a hajdani pannóniai egyházmegyét, melynek székhelye Sirmium volt. Erről Method ószláv életrajza c. 8 ed. Pastrnek 230; ed. Magnae Moraviae Fontes Historici II, 160, valamint VIII. János pápa levelei (MG Ер. VII, 281, 282, 284, 286; fragm. 16, 18, 21, 23 valamennyi 873 májusában keletkezett). Utoljára 879 júniusában írja a pápa Methodnak: archiepiscopo Pannoniensie ecclesie, mert már ugyanez év július végén találkozunk Method új címével: a morva egyház érseke (ZvuerUapulco . . . quia Methodius vester archiepiscopus ab antecessore nostro, Adriano scilicet papa ordinatus vobisque directus: MG Ер. VII, 161, 160: 201, 200 sz. a közlés sorrendje helytelen). A következő év júniusában kelt levelében, melyet ugyancsak a morva fejedelemhez címzett, már ez áll: confratre nostro Methodio reverentissimo archiepis­copo sancte ecclesie Marabensis (MG Ер. VII, 222: 265. sz.). Morvaországot mindig meg­különböztették Pannóniától, a szövegezésben bekövetkezett változást tehát csakis úgy magyarázhatjuk, hogy a Szentszék — bajor nyomásra — 879 júliusában kénytelen volt feloszlatni a közvetlen római igazgatású pannóniai egyházprovinciát, cserébe viszont megszervezhette a különálló morva egyházat, melynek élére a Pannóniából kiüldözött Method került. Ugyanakkor Sventapulk megkapta a királyi címet (MG Ер. VII, 355: Stephani V. papae ep. 1; Begino, Chronicon a. 890 és a. 894 ed. Fr. Kurze. Hannoverae, 1890, 134, 143). Az ószláv Method-legendában c. 9 a „király" elé tett „morva" jelző egy másoló önkényes toldása, a szövegben mindenütt máshol a morva fejedelem egyszerű „knez". Noha így a Szentszék pannon egyházprovinciája csak 879-ben szűnt meg, Method már előbb is elhagyhatta Pannóniát. Az ószláv Method-legenda c. 10. ed. Pastrnek, 231; Magnae Moraviae Fontes Historici II, 153) egyenesen utal arra, hogy Method — fogságá­ból kiszabadulva — nem maradhatott soká Kocelnél, hanem Morvaországba távozott. Method morvaországi utazásának időpontjáról a kutatás álláspontja egyező: Péter Váczy: Die Anfänge der päpstlichen Politik bei den Slawen (Archivum Europae Centro-Orien­talis VIII, 1942, 388-389; Fr. Grivec: i. m. 103 kk.; P. Duthilleul: L'évangélisation des slaves. Cyrille et Méthode, Tournai, 1963, 139 kk.; V. Burr: Anmerkungen zum Kon­flikt zwischen Methodius und den bayerischen Bischöfen (Cyrillo-Methodiana, hg. M. Hellmann, R. Olesch, B. Stasiewski, F. Zagiba, Köln—Graz, 1964, 55 — 56). I. Boba a források új értelmezését kísérelte meg — véleményünk szerint — kevés sikerrel (Moravia's History reconsidered. The Hague, 1971). 11 Fr. Grivec : i. m. 148 kk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom