Századok – 1974
Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV
KRÓNIKA 1033 Ménés-legenda egyiptomi hagyományon alapszik; Menés, Egyiptom legendás első királya nem történeti személy, hanem az újbirodalmi Théba ideológiai konstrukciója; az ősi északi politikai és kultúrcentrumok (elsősorban Memphis és a Fayum-oázis) a thébaiak által kreált első királyt megkísérelik saját ősi hagyományaikhoz igazítani, így lesz Ménés mint első király Memphis megalapítója, illetve a fayumi labirintus építtetője, s ez az egyiptomi hagyomány került át a görögökhöz. Ezen törekvések mögött a déli Théba, az újbirodalmi főváros és az északi ősi centrumok közötti politikai-kulturális rivalizálás húzódik meg. Gáthy Vera: AZ indiai függetlenségi mozgalom néhány kérdéséhez. ( 196 old.) A munka középpontjában Gandhi személye áll. Részletesen elemzi eszméinek és tevékenységének társadalmi, politikai és pszichológiai gyökereit, máig kisugárzó hatását és jelentőségét, módszereit és eszközeit. A szerző az indiai felszabadító mozgalom vitatott kérdéseit is vizsgálja. Feltárja továbbá az ind filozófiai és vallási tanítások, a gudzseráti családi-társadalmi környezet, a modern európai eszmék, a Dél-Afrikában szerzett politikai tapasztalatok hatását Gandhi személyiségének kialakulására. Hankó Zoltán: Történelmi olvasókönyv. Megyaszó község monográfiája a legrégibb időktől 1867-ig. I-II. (427 old.) A helytörténeti disszertáció kiemelten foglalkozik birtoktörténettel, családtörténettel; a hajdúszabadság kérdésével kapcsolatban tárgyalja Mészáros Lőrinc szerepét. Képet ad a XVI—XVII. századi belső társadalmi tagozódásról. Életszerűen írja le a XVIII—XIX. századi megyaszói viszonyokat. Koroknai Ákos: A gazdasági és társadalmiviszon y ok a dunai és a tiszai határőrvidékeken a XVIII. század elején. (108 old.) A határőrvidék népesedési és gazdasági struktúráját elemzi statisztikai összeírások alapján. Bizonyítja, hogy a privilégiumok csak lehetőséget nyújtottak, de a határőrnép nem élt gazdaságilag magasabb szinten, mint a jobbágy társadalom; a vizsgált korszakban az iparosok és kereskedők helyzete még messze elmaradt a félévszázad múlva észlelhető állapottól. Kovács Antal: Szécsény története a feudalizmus utolsó évszázadaiban. (157 old.) A tanulmány Szécsény fejlődését tárgyalja a XVIII—XIX. században; leírja a lakosság hullámzását a török kiűzése után, az úrbérrendezés csekély hatását a jórészben allodiális földeket magába foglaló mezővárosra, az adóterhek növekedését, a városiasodás feltételeit stb. A dolgozat zömben kiadatlan levéltári forrásanyagra épült. Mihalcsó Miklós: Az ellenforradalmi események a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének megalakulása és kezdeti tevékenysége. (162 old.) Az értekezés két témát foglal magában. Egyrészt leírja az október 23-án kirobbant fegyveres ellenforradalom egyetemi előzményeit és a MEÉESz megalakulását, majd a fegyveres felkelést és ennek következményeit tárgyalja; beszél arról a fordulatról, amelyet a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása jelentett. Másrészt vázolja a MEFESz tevékenységét a KISz megalakulásáig. Dr. Molnár Jenő Antalné Bárányi Dorottya: A Franklin Nyomda története. (414 old.) A mai Franklin Nyomda és a beléolvadt üzemek történetét fogja át alapításuktól napjainkig. A nyomdát a XVIII. században Pozsonyban alapították, Landerer és Heckenast tulajdona volt, majd 1873-ban Franklin Társulat Rt-vé alakult. 1949-ben egyesült a Stephaneum Nyomdával. A szerző kitér az egykorú társadalom politikai, gazdasági, technikai és kulturális viszonyainak felvázolására, a végbement vállalati koncentráció során beolvasztott üzemek, intézmények részletes ismertetésére, a vállalati dolgozók fontosabb rétegeinek, anyagi, kulturális helyzetének, a jelentősebb vezetők szerepének megvilágítására. Müller Veronika: Thury György kanizsai kapitánysága. (100 old.) Az értekezés Thury György életének utolsó négy évét világítja meg. 1567 szept. és 1571 ápr. közötti tevékenységében jól megfigyelhetők a végvári rendszer problémái-
