Századok – 1974
Krónika - Kultúrtörténeti szimpozion Sziszeken 1974. július 1–5. (Dömötör Ákos) 1021/IV
KRÓNIKA 1021 központi levéltár létesítéséről. A Központi Gazdasági Levéltár, amely jelentős szerepet töltött be a nagy forrásértékű kapitalizmuskori iratanyag megmentése terén, a döntés értelmében lezárt történeti levéltárrá vált, s mint ilyen 1962. január 1-től az Országos Levéltár szervezeti egysége lett. Ress Imre KULTÚRTÖRTÉNETI SZIMPOZION SZISZEKEN 1974. július 1—5. Az — 1970 óta Magyarország részvételével is — évenként megrendezésre kerülő, immár hagyományossá vált, „Mogersdorf" elnevezésű kultúrtörténeti szimpoziont 1974-ben a Horvát Történelmi Társulat hívta össze, mégpedig a jugoszláviai Sisak (Sziszek) városába. A rendező bizottság tiszteletbeli tagjai között ezúttal is megtalálhattuk a szimpozion rendezésére szerződő Burgenland, Vas megye (és ennek kapcsán Társulatunk), Szlovénia, Horvátország képviselőit. A szervező bizottság tagjai szintén az említett országokat, ill. Vas megyét (és Társulatunkat) képviselték ezen a nemzetközi tudományos konferencián, melynek idei programjában a munkásmozgalom történeti kérdései szerepeltek a kezdetektől az első világháború végéig terjedő időszakban. A Magyar Történelmi Társulatot Erényi Tibor, a Párttörténeti Intézet tudományos osztályának vezetője és Vörös Károly, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa képviselték. A szimpozionon összesen tíz előadás hangzott el. Az előadások lényegében azért voltak újszerűek, azért egészítették ki a munkásmozgalom nemzetközi méretekben kibontakozó történetét, mert egy-egy táj, kisebb földrajzi egység helyi tényeken alapuló, szervezett osztályharcának eseménysorozatát villantották fel, és így hozzájárultak az Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország szomszédos területein mutatkozó történeti összefüggések megvilágításához. Többen utaltak az osztrák—magyar—horvát —szlovén kapcsolatok mellett az első világháborúval összefüggésben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom integráló jelentőségére, amely a szomszéd vidékek és népek munkásmozgalmi tevékenységét a szocialista fejlődés irányába lendítette. • A szimpozion első napján, július 1-én, az ünnepélyes megnyitó után Mirjana Gross „A horvát szocialista mozgalom ideológiája az első világháborúig" címmel tartotta meg előadását. Rámutatott az osztrák és a német szociáldemokrácia hatására, majd foglalkozott a szociáldemokrácia által tömörített rétegek összetételével, a különböző munkásrétegek és a kispolgári csoportok szerepével a párt ideológiai arculatának kialakításában. Kitért a horvát munkásmozgalom nemzetközi, ill. nemzeti jellegének a kérdésére is. Másnap, július 2-án Erika Weinzierl előadása az osztrák munkásmozgalom 1918-ig érvényesülő ideológiáját tárgyalta. Elemezte az egykori munkásmozgalmi programokat, foglalkozott az ún. ausztromarxizmus jellegével és szerepével, az osztrák szociáldemokraták nemzetiségi kérdésre vonatkozó nézeteivel. Franc Rozman ,,A szocialista munkásmozgalom a szlovén Stájerországban az első világháborúig" c. előadásában beszámolt a munkásegyletek szoros együttműködéséről, Lassalle erős hatásáról, megemlítette a nemzeti kérdés sajátos jelentkezését, az Osztrák SzDP hatását 1889-től. Kabos Ernő, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa ,,A magyarországi munkáskultúra kutatásának problematikájáról a dualizmus korában" c. előadásában három fő munkaterületet elemzett: a munkáskultúra helyzetképének, a munkásszervezetek kulturális tevékenységének, végül az osztályharc művészi-irodalmi visszatükröződésének vizsgálatát. Kabos Ernő előadása igen kedvező hatást keltett mind az osztrák, mind a délszláv hallgatóság körében. Lényegében az a vélemény alakult ki, hogy a magyar előadó olyan területet elemzett úttörő módon, amely Ausztriában és Jugoszláviában egyaránt még kidolgozásra vár. Branka Pribic zágrábi kutató „A horvát és szlovén munkásmozgalom kulturális összetevői" c. előadásában szintén a munkásművelődés kutatásának elmaradottságára mutatott rá. Elemezte a horvát ós szlovén munkáslapokat a munkásművelődés formáinak (énekkarok, dalárdák, ismeretterjesztő előadások, újságcikkek stb.) kialakulása szempontjából. Ezen a napon a szimpozion részvevői a sziszeki kohászati kombinátba látogattak el, majd a sziszeki és a zágrábi munkásegylet művészeti csoportjainak koncertjét hallgatták meg a vendégek.
