Századok – 1974

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1013/IV

1014 KRÓNIKA docense „Vizsgálatok a mai magyar munkásosztály történelmi ismereteiből"; Balázs Qyörgyné, az ELTE docense „Korszerű törekvések a történelem szakpedagógiában"; Unger Mátyás, a tanári tagozat elnöke, az ELTE docense „Történelemtanításunk az egyetemi felvételi vizsgák tükrében"; Szebenyi Péter, az OPI docense „A korszerű történelemtanítás eszközei"; Huszár János vezető szakfelügyelő „Beszámoló az V. nemzetközi történelemtanítási szimpóziumról"; F illa István, a Fővárosi Tanács Pedagógiai Intézetének vezető felügyelője „A történelmi műveltség kialakításának sajátos kérdései és módszerei a dolgozók iskoláiban" címmel tartott előadást. A nyári akadémia külföldi vendégei közül K. Augusztinek, a Krakkói Tanárképző Főiskola docense és J. Bulka módszertani tanácsadó „A történelemtanítás időszerű kérdései Lengyelországban"; H. Wermes, a Lipcsei Egyetem rektorhelyettese „A történelemtanítás időszerű kérdései a Német Demokratikus Köztársaságban"; Oaál György, a Vajdasági Oktatásfejlesztő Intézet tanügyi tanácsosa „A történelemtanítás időszerű kérdései Jugoszláviában" címmel tartott előadást. Az előadásokat konzultáció és vita követte. A nyári akadémia programját a televízió történelmi műsoraiból összeállított filmrészletek bemutatása és vitája, tanulmányi kirándulások és ismerkedési est egészítették ki. A Századok szerkesztő bizottságának ülése A Századok szerkesztőbizottsága 1974. november 11-én ülést tartott. A Bizottság meghallgatta a felelős szerkesztő beszámolóját és megvitatta az 1975. évi számok javasolt tervezetét. A szerkesztőbizottság az 1973. évi 1—6. számokban megjelent munkák közül prémiumban részesítette a következőket: Balogh Sándort „A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza)" című tanulmányáért, Szűcs Jenőt „Társadalomelmélet, politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumáh&n (I — II. rész)" című tanulmányáért, Tilkovszky Lorántot „A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19. — 1945. április 4.)" című tanulmányáért, Miskolczy Ambrust „A román nemzeti egység kérdése és az 1840-es havasalföldi forradalmi mozgalom" című közleményéért, Sebestyén Sándort „A »hevesi ügy«. 1867 — 1869" című közleményéért, Bereznay Andrást kartográfiai munkákról írt ismertetéseiért, Hont Istvánt a külföldi folyóiratszemle számára készített írásaiért, Menyhárt Lajost szovjet könyvek és folyóiratcikkek ismertetéséért, Bogyirka Emilt román történeti munkák és folyóiratcikkek ismertetéséért. A javaslatok megvitatása után a szerkesztőbizottság folyó ügyeket tárgyalt. Üzemtörténeti Pályázat Az üzemek államosításának 25. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az MSzMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társulat Országos Üzemtörténeti Pályázatot hirdetett. A pályázatot kiíró intézmények célja az volt, hogy a szocialista gazdasági rendszerünk megalapozásában döntő fordulatot jelentő eseménynek méltó emléket állítson; feltárja, bemutassa a szocialista üzemeknek az elmúlt negyedszázad alatt elért gazdasági, műszaki, társadalmi, kulturális fejlődését. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 1974. szeptember I3-án került sor a SzOT székházában, A díjkiosztó ülés elnökségében a Társulat képviseletében helyet foglalt Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke és Incze Miklós kandidátus, a Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának elnöke. Simó Tibor, a SzOT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője kiemelte, hogy a pályázat célja egyrészt az államosítás jelentőségének történeti megközelítésű hangsúlyozása, másrészt a szocialista iparosítás, a munkásosztály szerepének elemző feltárása, s a hazai üzemtörténetírás bázisának kiszélesítése, közművelődési kitekintésű továbbfejlesztése volt. E fontos célokat a felhívásra benyújtott 56 pályamunka többnyire eredményesen érvényesítette, s „adatközlő, feldolgozó, elemző és összegező értékével" is bizonyította a pályázat sikerét, midőn dokumentumok, visszaemlékezések, sajtószemelvények és személyes élmények alapján bemutatta „az üzemek szocialista fejlődésének bonyolult és egyre