Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

THEODOR KÖRNER ÉS A KATONAPOLITIKAI VITA 103 Fekete Párducok Pártjának hadügyi minisztere pártja programjába iktatja ezt a jefíersoni szöveget.2

6 Akármennyire is hasonlítanak egymáshoz szavaik —, az impulzus, mely kiváltotta őket, minden esetben más. Szent Tamásból a valóság felmérése szól; Jefferson szavai az államférfit idézik, Huey Newtonból pedig az elkeseredés beszél, hogy a forradalom milyen lassan érik be; Körnerből kétségtelenül a töretlen demokratikus lojalizmusa szól: ,,Még a kormány részleges törvénytelenségeivel szemben sem léphet fel a Szociáldemokrata Párt másképpen, mint demokratikus eszközökkel és nem ragadtathatja el magát törvénytelenségekre, vagy arra, hogy csapdába csalva, az utcán erőszakot alkalmazzon lehetőséget adva ezáltal a polgári többségnek és a polgári kormány rendelkezésére álló erőszak-szervezeteknek, a törvényszerűnek ható megtorlásra. A szociáldemokráciának feltétlenül meg kell maradnia a törvényesség talaján". A Párt saját politikai cselekvésének a parlamenti többségre épülő legitimitása itt mint a formái-demokráciának egyoldalúan leszögezett elve jelentkezik. Eleinte a parlamenti többség fedezéke mögül, de az egész parlamentáris rendszert megcsúfolva követi el a kormány a törvénysértéseket. Az a határ, amely a rossz elviselhető mennyisége és az elviselhetetlen között fennáll, irreális marad. Korner a polgárháborús helyzetnek egyelőre logikai-formai, nempedig politikai-reális dinamikát tulajdonít: „A polgárháború csak abban az esetben jöhet számításba, ha a szociáldemokrata párt a választások révén a többséget elnyeri és ha az akkor már kisebbségben levő polgárság a hatalmi erőszakszerveket arra használná fel, hogy törvényellenesen tovább kormányozzon és megakadályozza a szociáldemokráciát, hogy a törvényhozásban és a közigazgatásban a hatalmat gyakorolja. A polgári kisebbségnek meg kell akkor kísérelnie, hogy az alkotmányt megváltoztassa, hogy más módon kormányozhasson és uralmon maradhasson. Csak ebben az esetben kerülhet sor a polgárháborúra." Mint további és nem is irreálisnak tűnő feltétel a következő mondat így szól: „Akkor is csak az esetben, ha a nép többségében valóban él az akarat, hogy nem tűri tétlenül az alkotmány megszegését." Ezek az eszmefuttatások azonban elvonatkoztatottak az akkori osztrák valóságtól. Szélesebb síkon, alig egy évtized múlva—éppen ez a két alapelem — egyrészt a meghódított parlamenti többség adta jog, másrészt a nép érvényesülő akarata, (hogy nem tűri a reakció lázadását a nép törvényes alkotmánya ellen) vezetett a Spanyol Polgárháború elképesztő erőkifejtéséhez. A Linz-i Program betűjéből kiindulva —a legfőbb alapelv nála mindenkor a politika elsőbbsége—írja Korner az ,,Erőszak a polgárháborúban" című szakaszban, miközben a végrehajtás elképzelésében saját realizmusának is teret ad: „Mikor kerülhet sor az erőszak alkalmazására? Csakis abban az esetben, ha minden demokratikus és törvényes kísérlet a többség elérésére meghiusul és a nép többsége olyannyira felindul, nem tűrvén az ilyen fajta erőszakot, hogy maga is hajlandó az erőszakkal szemben erőszakhoz fordulni. Ez azt jelenti, hogy a polgárháborúra csak akkor kerülhet és kerüljön is sor, ha a nép tömegei elszántak arra, hogy az állam belső ellentéteit erőszakkal oldják meg." 26 Huey P. Newton: Program and Platform of the Black Panther Party. The genius of Huey P. Newton. N.Y. 1966.