Századok – 1974
Folyóiratszemle - Crouzet F.: A XIX. századi francia gazdasági növekedés újragondolása 999/IV
1000 FOLYÓIRATSZEMLE A Marczewski-csoport eddigi közléseinek fő eredményei sűrítve a következőek: A növekedés átlagos évi rátája 1815/24—1905/13 bruttó mezőgazdasági termék 0,7% bruttó ipari termék 2,0% bruttó fizikai termék 1,5% Minthogy feltételezhető, hogy a szolgáltatási szektor és a külföldi tőkebefektetések gyorsabb ütemben nőttek, mint a bruttó fizikai termék, ezért a francia nemzeti termék évi növekedési rátája a jelzett időhatárok között valamivel több, mint 1,5% volt. A francia ipar növekedését a Histoire quantitative-on belül jól dokumentálja T. Markovitch munkája. Szerinte az ipari fejlődés évi növekedési rátája 1815/24 és 1905/13 között 2,03% volt, ha ebbe beleértjük a háziipart és önellátó háztartások termelését. Ha csak az általában ideértett iparokat tekintjük, azaz elhagyjuk a háziipart, a fa-, ruházati-és élelmiszeripart, akkor ez a ráta 2,84% lesz. M. Levy-Leboyer az 1815 — 1913 közötti időszakra az ipar növekedési rátáját 2,56%-ban állapította meg, amely 2,20%-ra csökken, ha az ipart tágabban értelmezzük. Grouzet maga korábban 36 idősor alapján 1,60%-os évi átlagos növekedési rátát állapított meg. Ma már azonban úgy gondolja, hogy ezt az értéket 1,80%-ra vagy 2,0%-ra kell módosítani. Minthogy az adatok huszadik századi mértékkel mérve lassú gazdasági növekedést jelentenek, erősen megkérdőjelezik a XIX. század gyors növekedéséről alkotott „mítoszokat". P. Bairoch átfogó elemzése szerint a nyugati gazdaságok össztermékének évi átlagos növekedése a XIX. században nem haladta meg a 2%-ot, míg az egy főre eső átlagos jövedelem növekedése még az 1,3%-ot sem érte el. Ahhoz, hogy megítélhessük a francia gazdaság teljesítményét, össze kell hasonlítanunk több ország akkori növekedési jellemzőivel. Az egész évszázad tartamára ilyen adataink csak Anglia esetében állnak rendelkezésre. Marczewski egy 1965-ös összehasonlítása szerint 1810 és 1900 között a fizikai össztermék Angliában gyorsabban nőtt, mint Franciaországban — az évi ráta 2,60% illetve 1,50% volt. Ugyanezen idő alatt Anglia lakossága megháromszorozódott, míg Franciaországé csak az 1/3-val nőtt. így az egy főre eső termelés növekedés adatai között a rés sokkal kisebb, hiszen ez Angliában 1,3%, Franciaországban pedig 1,2% volt. Hoffman szerint Anglia ipari termelésének évi átlagos növekedési rátája 1815 és 1913 között 2,6% volt, amely magasabb, mint a francia adatok. Az egy főre jutó ipari termelés évi átlagos növekedése Markovitch szerint Angliában 1,5%, Franciaországban 1,7% volt, de még a legalacsonyabb francia adat — Crouzet számítása —, amely 1,4%, is igen közel áll az angolhoz. Angus Maddison könyve, az Economic Growth in the West 12 ország — 10 európai ország, az USA és Canada — növekedési adatait közli az 1870 és 1910 közötti időszakra. Franciaország itt az utolsóelőtti helyet foglalja el Olaszország előtt, növekedési rátája — 1,6% — alacsonyabb, mint a 12 ország átlaga — 2,7% — és mint az európai országok átlaga — 2,4%. Az egy főre számított növekedés azonban megegyezik az európai átlaggal, Anglia és Svájc itt Franciaország alatt maradt. A termelékenység is az európai átlaggal azonos mértékben nőtt. Az US. Bureau of the Census újabb számításai szerint 1870 és 1913 között a bruttó hazai termék évi átlagos növekedési rátája Németországban 1,6%, Franciaországban 1,4% és Nagy Britanniában 1,3% volt, azaz Franciaország ekkor valamit ledolgozott az Angliától való lemaradásából. Ez azt támasztja alá, hogy az egy főre számított termelést tekintve — és ez a gazdasági növekedés igazi mércéje — Franciaország teljesítménye nem volt ugyan ragyogó, de stagnálásról nincs értelme beszélni. Nem elég persze csak a hosszú távú adatokat szemügyre venni. A XIX. Századi francia gazdasági fejlődést Marczewski adatai szerint kb. az 1860-as éveknél ketté lehet választani. A növekedés évi átlagos rátája 1815-24-1845-54 1855-64-1885-94 bruttó mezőgazdasági termék 1>2% 0,1% bruttó ipari termék 2,5% 1,6% bruttó fizikai termék 1,9% 0,9% egy főre jutó bruttó fizikai termék 1.4% 0,8% Marczewski és Markovitch az első periódust a „felgyorsult növekedés", a másodikat a „lelassult növekedés" terminussal jelölik. Crouzet saját adatai szerint a leggyorsabb a növekedés 1840-től, a júliusi monarchia végétől 1860-ig, a második császárság kezdetéig volt,
