Századok – 1974

Történeti irodalom - Bloch Marc: A történelem védelmében (Ism. Várnai András) 974/IV

211 TÖRTÉNETI IRODALOM Nem fedeztem fel semmiféle „Üj csodaszert", írja bevezetőjében, majd kifejti, mit ért az összehasonlítás módszerén. „Mit jelent az, hogy összehasonlítani, a következőket: eltérő társadalmi környezetből kiválasztunk két vagy több jelenséget, amelyek között első pillantásra bizonyos analógiák látszanak, leírjuk fejlődésük görbéit, megállapítjuk a hasonlóságokat és a különbségeket, és lehetőség szerint megmagyarázzuk ezeket is, azokat is." Block kifejti, hogy itt nem az összehasonlítás azon módjáról van szó, melyet pl. az etnográfia használ, amikor az ősi közössegek ós a mai „primitívek" társadalmait veti össze, hanem ez „egy másfajta alkalmazás, mely szomszédos és kortárs társadalmakat állít párhuzamba egymással, amelyek szüntelenül befolyásolják egymást, amelyeknek fejlődésére éppen közelségük és egyidejűségük folytán ugyanazok az okok hatnak, és amelyek, legalábbis részben, közös forrásból erednek ... ez az a módszer, amelynek bevezetését javaslom a különböző európai társadalmak vizsgálata számára." Az európai — különböző és hasonló — társadalmak összehasonlító vizsgálata azt eredményezi, hogy segítségével e társadalmak egymásra gyakorolt hatásait, kapcsolataik kölcsönösségét vagy egyirányúságát, a közöttük létrejövő „áramlatokat" bonyolult viszonyrendszerükben sikerül a történetírásnak feltárnia. A hasonlóságok kutatása és az e hasonlóságok közötti lényeges vagy csak alig észrevehető eltérés a történészek számára az okok utáni „izgalmas hajszát" hozza magával, kivezetve őket hamis analógiák keresése, utánzások és egyéb zsákutcák útvesztőiből, és lehetővé teszi számukra a fejlődéstípusok közötti különbségek és eltérések okainak magyarázatát is. A helyi kutatások átfogó összehasonlítása módot ad arra, hogy „kiválassza az elképzelhető okok kusza sűrűjéből azokat, amelyek általánosan hatottak, tehát a valóságos okokat". Az összehasonlító történettudomány fedi fel a problémákat, éppen a hasonlóságok, eltérések, különbségek komplex vizsgálatai alapján, az okok feltárásával, és a fő fejlődési irány — Bloch szavaival ,,a fejlődési görbe nagy vonalai" — leírásával a szintézisig jutva, ezzel téve szolgálatot az ember történeti látásának, „hiszen minden tudományban komoly veszélyt jelent, ha belecsúszunk a kísértésbe, és mindent »természetesnek« látunk." Az összehasonlító történeti módszer széleskörű alkalmazásának elterjesztésére és az európai történészek közös működésének szervezésére nemzetközi gazdaságtörténeti folyóiratot terveztek Henri Pirenne irányításával. A folyóirat végül is — bár szűkebb keretek között — létrejött Marc Bloch és tudóskollégája, barátja Lucien Febvre irányításával 1928-ban. Az Annales d'Histoire Économique et Sociale azóta is a nemzetközi történészfolyóiratok egyik legjelentősebbike. Az Annales lapjain Bloch számos tanulmányt közölt az agrártörténet, a gazdaságtörténet módszertana, a technika története és társadalmi összefüggéseinek vizsgálata, a természeti és pénzgazdálkodás viszonyának problémája, és a középkor történetének más fontos kérdései köréből. Az Annales adta lehetőségeket Bloch számára tovább bővítette, hogy 1936-tól a Sorbonne gazdaságtörténeti tanszékének vezetője lett, és emellett meghívták a London School of Economics vendégtanárának is. Széleskörű kutatásaira alapozott előadásai jelentős hatást értek el, pedagógiai és történeti módszere — azóta közzétett jegyzetei alapján rekonstruálhatóan — ma is példaadó. 1939 —40-ben írta meg legnagyobb hatású munkáját „A feudális társadalom" történetéről (La société féodale) két kötetben. A feudális, hűbéri rend története, társadalmának vizsgálata, az a mély komplex elemzés és szintézis, melyet Bloch nyújt, művét a polgári történetírás egész működésének legkiemelkedőbb alkotásai közé emeli. A „La société féodale" úgy tárgyalja az európai feudalizmus egész valóságát, hogy intézményei, jogi és politikai berendezkedése mögött feltárul a társadalom gazdasági, kulturális szférájának mozgása is, ezek kölcsönhatása és a mindennapi élet teljes gazdagsága is. Bloch fő témaként az osztályok közötti függőségi és uralmi viszonyokat dolgozza ki, de alapos elemzés alá veti az anyagi feltételek, a népességalakulás, a közlekedési, kereskedelmi, árucsfre- és érintkezési viszonyok, a feudális anarchia és erőszak problémaköreit, nem mellőzve a középkor világ-, természet-, ember- és történelemképének vizsgálatát sem. „Az európai feudalizmus alapvető vonásai" című fejezetben Bloch megkísérli meghatározni a feudális társadalom lényegi ismérveit, helyét-szerepét az emberi történelem fejlődésében. „A feudális társadalom a rokonságon alapuló és az állam ereje által uralt alakulatú társadalmak után keletkezett, s így magán viseli ezek bélyegét. Tehát e régebbi társadalmak felbomlásának eredményeként jelenik meg. Valóban nem lehetne megérteni a germán-betörések okozta nagy felfordulás nélkül, amely egybeolvasztott két, eredetileg a fejlődés nagyon eltérő fokán álló társadalmat, feltörve mindegyik kereteit . . . egy újat alakítva belőlük ... A hűbéri rendszer előfeltétele azonban az is, hogy szegénysorsú emberek tömege gazdaságilag néhány hatalmastól függ. Az előző korokból örökölte a római birodalom már uradalmi jellegű villáját, a germán törzsi falut; az embernek ember által való kizsákmányolásának e módjait kiterjesztette és megszilárdította, kibogozhatatlanul 13 Századok 1974/4