Századok – 1973
Tanulmányok - Balogh Sándor: A fakultatív vallásoktatás kérdése és az egyházak (1947 tavasza) 906/IV
A FAKULTATÍV VALLÁSOKTATÁS KÉRDÉSE ÉS AZ EGYHAZAK 923 bizalmat — hangzott a Csongrád megyeiek levele —, amely a választások alkalmával abszolút többséget eredményezett számára."7 0 A legfelső katolikus egyházi köröket, Mindszenty hercegprímást is beleértve, szemmel láthatóan örömmel és megnyugvással töltötték el a fakultatív vallásoktatás elleni akciók, különösen a kibontakozóban levő tömegmozgalom sikere. Az egyházi főhatóságokhoz beérkezett jelentések mellett Varga Béla is a tiltakozó táviratok és levelek százainak szinte folyamatos érkezéséről tájékoztathatta a hercegprímást.7 1 A fővárosban és vidéken egyaránt sorra alakultak meg a katolikus szülők szövetségei. Jellemzően, Bognár Ferenc pestimrei hitoktató arról számolt be, hogy a szövetség tagjainak létszáma működési területén március 15 —22. között 99-ről 754 főre emelkedett. „Nem győzzük nyomtatni a belépési nyilatkozatokat. A közvélemény — írta a hitoktató 1947. március 22-i jelentésében — helyesen alakul ki a fakultatív hitoktatásról, mire a pártok feszegetik ezt a kérdést."7 2 Emellett az is megnyugtatóan hatott a katolikus egyházi körökre, hogy a különböző jobboldali csoportokhoz tartozó képviselők a nemzetgyűlésben egymást túllicitálva tiltakoztak felszólalásaik során a fakultatív vallásoktatás ellen. ,,Űgy hallom — írta 1947. március 13-án az Actio Catholica országos igazgatója Mindszentynek —, hogy a képviselők igen hitvalló viselkedést tanúsítottak, a pártonkívüliek, a szabadságpártiak, sőt a demokrata néppártiak is, szinte versenyeztek egymással és e tekintetben jó képet mutatott a képviselőknek a viselkedése."7 3 * 70 PI Arch 286/1—230. Az FKGP Csongrád megyei szervezete levelének, helyesebben memorandumának a hátteréről és tulajdonképpeni céljáról Szolnoki János csongrádi esperes 1947. március 23-i kísérő levele nyújt bővebb felvilágosítást, amelyet Mindszenty -hez közelálló egyházi személyek révén juttatott el a hercegprímáshoz. A fentebbiek alátámasztására Szolnoki esperes levelének a következő sorait idézzük: „Az itthoni kisgazdapárti elnökünk (Kása István társelnökről van szó, mert az elnök Nagy Pál volt, aki egyébként szintén aláírta a levelet — B. S.) egy igen ízig-vérig katolikus ember, aki az egész pártéietet csak a katolikus szemszögből nézi és irányítja. Most összehívatta nemcsak a csongrádi, hanem a Csongrád vármegyei nagyvárosoknak kisgazdapárti szervezetét és annak nagyválasztmányát és a kisgazdapárt országos központjához a vármegyei szervezeteken keresztül a legerólyesebb tiltakozást fejezte ki a fakultatív hittan ellen és a mellékelt memorandumot szerkesztették ós ezt a memorandumot nemcsak az országos központjuknak, hanem az egész ország többi vármegyéje szervezeteinek is megküldötték és felszólították, hogy hasonlóképpen tiltakozzanak. . . A helybeli szervezetnek és annak elnökének Kása Istvánnak az volna a kérése, a drága jó Marcell atyától, hogy ha ő távol van, akkor Tőled Gáborom, hogy ezt a memorandumot személyesen és a legnagyobb diszkrécióval juttassátok el a Hercegprímás Úrhoz, hogy ő pedig bemutatná az ellenőrző bizottság angol ós amerikai tagjainak. A legfontosabb az, hogy a mellékelt memorandum sürgősen és igen bizalmasan a Hercegprímás Úr kezeihez jusson. A levelet vivő fiatalember Kása képviselő úrnak a fia, pesti egyetemi hallgató, ő meghozhatja a választ is, hogy el tudjátok-e juttatni a memorandumot. . ." (EPL 2135/1947. sz. i.). 71 EPL 2135/1947. sz. i. 72 Uo. 73 Ezt a benyomást erősítette Varga Béla azon üzenete is, mely szerint a hercegprímásnak Farkas Ferenc állítását tagadó levelét ellenjegyzésével azonnal áttetette a nemzetgyűlés kérvényügyi bizottságához és a felöl vastatásáról is gondoskodott. Hasonlóan Zsedényi Béla 1947. márc. 18-i — hűségnyilatkozatnak is beillő — levele, amelyben a „pártonkívüli" képviselők parlamenti csoportjának az elnökeként közölte Mindszentyvel, hogy üzenetéről már nagyrészt tájékoztatta képviselőtársait (EPL 2135/1947. sz. i.).
