Századok – 1973

Vita - „Kelet-Európa története a XIX. század első felében.” Beszámoló Arató Endre doktori disszertációjának vitájáról (Palotás Emil) 970/IV

BESZÁMOLÓ ARATÓ ENDRE DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL , 971 előbb a mezőgazdaság, majd az ipar és kereskedelem fejlődését a XVIII. század végétől a XIX. század derekáig. Kelet-Európában a mezőgazdaság fejlődésénél az egyik típust (Porosz- és Oroszország, valamint az osztrák birodalom területén) a robotoltató majorsági gazdálkodás uralma jelenti. A második jobbágyság intézménye akadályozta ugyan a kapitalizmus kibontakozását, a XVIII. század végétől mégis megfigyelhetők a tőkés fejlődós elemei. A felülről jött jobbágyreformokat éles viták előzték meg. A másik terület sajátos útját a török rendszer alakította ki, ahol sem földesúri birtok, sem majorsági gazdálkodás nem jött létre. Az oezmán hatalom elmélyülő válsága felbomlasztja e szisztémát és a török uralom alatti területeken megjelenik a sajátos csiftlik rendszer, amely már olyan vonásokkal rendelkezik, melyek a kelet-európai majorsági gazdálkodás elemeihez hasonlítanak. E két típus között foglalnak helyet a román fejedelemségek: ezekre a török rendszert nem terjesztették ugyan ki, viszont a második jobbágyság viszonyai csak későn, a múlt század 30-as éveiben jelentek meg. Külön eltérő utat jártak a boszniaihercegovinai, a montenegrói, az albán és a kaukázusi társadalmak. Az ipari fejlődést tárgyalva a dolgozat megállapítja, hogy ennek menetében Kelet-és Nyugat-Európa között a különbség nem a szerkezet alakulásában, hanem elsősorban az elmaradottságban mutatkozott meg. A második jobbágyság rendszerével függött össze, hogy az iparvállalatok jelentős része, minél keletebbre megyünk, annál inkább, a feudális arisztokrácia kezén volt. További speciális vonás a kézművesek viszonylag nagy száma, még Kelet-Európa nyugati felén is. Az állami iparpolitika tárgyalása során Arató Endre részletesen vizsgálja, mennyiben segítette a protekcionizmus a különböző népek nemességének és polgárságának gyarapodását. A nemzeti piac kérdéséről szólva az értekezés megállapítja, a kapitalista viszonyok behatolása nem eredményezi azt, hogy a fejlettebb körülmények az azon a területen élő valamennyi nép kapitalista fejlődését egyaránt elősegítették volna. A nemzetileg vegyes területeken nem alakult ki a lakosság döntő többségét képező nemzet piaca, a fejlődós közös területen, nagy gazdasági egységben bontakozott ki. Az elnyomó és az elnyomott nemzet polgársága között a fejlettebb területeken megindult a küzdelem: a többségben levő nemzet polgársága, nemessége az idegenek kitaszítására, a maga érdekeinek teljesebb érvényesítésére törekedett, szemben az uralkodó nemzet burzsoáziájával, amely pozícióinak megtartásához ragaszkodott. A gazdasági jellegű nemzeti elnyomás hátráltatta a kapitalizmus kialakulását. A balkáni fejlődés tárgyalása során a szerző ogyebek mellett megállapítja, hogy a félsziget keleti és középső részén a kapitalista viszonyok korábban jelentek meg a városokban, mint a falvakban, és ez eltérés a többi kelet-európai területhez képest. Igaz viszont, hogy a fejlettség szintjében nagy volt a különbség, ráadásul a nem balkáni országokban a kapitalista fejlődés tempója lényegesen gyorsabb is volt. A fejezet a társadalmi szerkezet bemutatásával zárul. A korszak alapvető politikai problémáját, a nemzeti kérdést, a nemzeti mozgalmak ós a felszabadító küzdelmek történetét több nagy fejezet tárgyalja. Közülük az első (a kötet második fejezete) bemutatja a nemzeti elnyomás rendszereit a nagy soknemzetiségű államokban. A nemzeti elnyomás általános, és az egyes birodalmak speciális vonásainak tárgyalásakor a szerző különös gonddal veti össze a magyar, valamint a porosz és az orosz politikát, a beolvasztási, az elnemzetlenítési törekvéseket, a szubjektív szándék és objektív eredmények számbavételével. Kitér a nemzetiségek erejének, az uralkodó és az elnyomott nemzetek fejlettségbeli különbségeinek, a feudális privilégiumok szerepének bemutatására. Ismerteti, milyen okok hatására került előtérbe az osztrák birodalomban a „divide et impera" politika alkalmazása, a nemzetiségek szembeállítása, és az osztrák nemzetiségi politika másik sajátossága, a gazdasági elnyomás. A polgári típusú nemzeti mozgalmak a legtöbb területen nyelvi-kulturális formák között indultak meg. Az irodalmi nyelv megteremtéséért folytatott harc, a nemzeti