Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
A PRAVOSZLÁV EGYHÁZ HELYZETE A LITVÁN NAGYFEJEDELEMSÉGBEN 969 Az önkormányzat efféle kiegészítő szerve nem csupán a városi gazdagok hatalmát növelte, de a kézművesek egészének a pozícióit is erősítette rendi érdekeinek védelmében, a város feudális urával szemben is. A bratsztvóknak erre a városi önkormányzatot kiegészítő szerv jellegére utal még az a tény, hogy a céhek mint szervezetek léptek a bratsztvo-ba, ahol önálló jogokkal is rendelkeztek.10 4 A magánföldesúri Szluck város polgárai a pravoszláv papság tevékenységét is ellenőrizték magában a városban és a hercegség területén is. A szlucki Preobrazsenszkij bratsztvo jelentős vagyonnal rendelkezett. Kincstárába folyt be az egyesülés tagjainak hozzájárulása, végrendelkezők adományai, a bratsztvo birtokainak jövedelme és a város birtokosától kapott járadék. A bratsztvo hitelügyleteket bonyolított le a városban, magánszemélyeknek, gyakran magának a város hűbérurának nyújtott kölcsönt magas kamattal. 1655-ben a bratsztvo által nyújtott hitelek összege 8050 zloty volt, amely összegnek a kamatai 1300 zlotyra rúgtak.10 6 1657-ben a bratsztvo 3000 zloty kölcsönt adott a szlucki apátnak.10 6 1739-ben a Preobrazsenszkij bratsztvo által különböző személyeknek nyújtott kölcsönök összege több mint 20 ezer zloty volt, ebből 6 ezret a város hűbérurának, 11 ezret pedig a szlucki zsidó hitközségnek adtak.10 7 A bratsztvo kereskedő társaságként is működött, amelynek részvényesei maguk az egyesülés tagjai voltak. A Preobrazsenszkij bratsztvonak a város területén és a hercegségben is voltak földbirtokai. 1664-től a bratsztvo használta a város hűbérurának belicei birtokát, annak 7 ezer zlotys adóssága zálogául (egyúttal a bratsztvo adózóivá váltak a hűbérúr kisnemes familiárisai, akik ugyanitt ideiglenes jelleggel bírtak parcellákat).10 8 1690-ben ez az összeg további 4 ezerrel nőtt.10 9 1682-től 3 évre a bratsztvo birtokolta zálogként a Baszlavec hercegi birtokot, de azzal a feltétellel, hogy a hercegnő irányítja továbbra is a gazdálkodást. A bratsztvo ennek fejében 10 ezer zlotyt kölcsönzött a szlucki hercegnőnek évi 8%-os (800 zloty) kamattal. A törlesztés elmulasztása esetére a hercegnő és a bratsztvo közötti szerződés kimondta, hogy bírósági eljárás nélkül, a végrehajtó („generál") ós a kisnemesség képviselőinek kezeskedése mellett az egyesülés tagjai elfoglalhatták és törvényesen birtokolhatták az említett birtokot a kölcsönzött összeg teljes visszafizetéséig.11 0 1690-ben a Preobrazsenszkij bratsztvo ugyanilyen feltételekkel kölcsönzött a hercegnőnek 6 ezer zlotyt évi 8%-os (azaz 480 zloty) kamattal.11 1 Mivel a kölcsönösszeget a XVIII. század derekáig sem térítette vissza a hercegnő, ezért a birtok tulajdonosának a bratsztvo számított, s így csaknem 100 éven át kapta a kamatot („járadékot"), a 480 zlotyt.112 A hercegi kincstárból a bratsztvónak történő átadás céljából a polgármester kapta meg a pénzt.11 3 Ez ismételten mutatja, hogy a városi tanács tagjai és a polgármester is egyúttal a bratsztvo tagjai is voltak, a bratsztvo pedig maga is a városatyák pártfogását élvezte. 1750-től Hieronim Flórián Radzivill szüntette meg ennek a ,,járadók"-nak, a Preobra-104 F. Vecserko: i. m. No. 1; 12. 105 Minszkaja sztarina. No. 103; 36 — 37. 106 Uo. No. 114; 41. 107 Uo. No. 485; 187. 108 Uo. No. 152; 61. 109 CGIA BSzSzR, f. 694, op. 4, d. 1881, 1. 73 110 Archiwum Glówne Akt Dawnych w Warszawie, Archiwum Radziwillowskie (a továbbiakban: AGAD, AR), dzial XXIII, teka 1, Baslawcy; CGIA BSzSzR, f. 694, op. 4, d. 1881; 6-7. 111 AGAD, AR, dzial XXIII, teka 1, Bastawcy; CGIA BSzSzR, f. 694, op. 4, d. 1881; 72; Minszkaja szatirna. Vüp. IV. No. 208; 88 — 89. 112 CGIA BSzSzR, f. 694, op. 2, d. 4339, 1. 46; d. 7397, 11. 235, 238; d. 7407, 1. 24; d. 4467; 1. 27. 113 Uo. No. 7397; 101, 143, 235.
