Századok – 1973
Közlemények - Grickevics Anatolij: A pravoszláv egyház helyzete a Litván Nagyfejedelemségben és a nemzeti-vallási harc a magánföldesúri városokban 942/IV
A PRAVOSZLÁV EGYHÁZ HELYZETE A LITVÁN NAGYFEJEDELEMSÉGBEN 949 1659 márciusában egyházi rangot és az érseki címet kapta meg.4 6 1562 októberében a nagyherceg Arszenij Siskót polocki ós vityebszki érsekké nevezte ki.4 6 1578 júliusában Báthory István király Kirill Terlec-et tette meg pinszki püspökké.4 7 A nagyfejedelmi kormányzat beleavatkozott a pravoszláv feudálisok, a mágnások és a pravoszláv egyház kapcsolatainak alakulásába és az utóbbi javára igyekezett azokat befolyásolni.4 8 A nagyfejedelem rendelkezett a pravoszláv egyház zsinatjának összehívásáról is. Így 1546. február 13-án Zsigmond Ágost javasolta Kijev, Halics és Oroszország metropolitájának, Makarnak, hogy hívják össze a pravoszláv papság zsinatát annak a viszálynak a felszámolására, amely „a papság görög törvényei és a hercegek, nemes urak és egyszerű emberek törvényei között van . . . "4 9 Az oklevél szövege szerint a zsinat összehívásához a pravoszláv feudális urak („fejedelmek, pánok") erősen ragaszkodtak. Zsigmond Agostot döntésében befolyásolta az a törekvés, hogy a nagyfejedelemség mindkét egyházában megfelelő rendet tartson fenn: „a mi római templomainkhoz hasonlóan a tieiteket is üdvözítő rendben megőrizni, hitetek rejtelmeinek megtartása mellett."5 0 A fentebb említett okleveleken kívül a litván nagyfejedelmek külön törvényerejű rendeleteket adtak ki, amelyek a pravoszláv egyház és a pravoszláv feudális urak jogait rögzítették összállami szinten. 1568-ban pl. Zsigmond Ágost adománylevéllel biztosította a pravoszláv és katolikus feudális urak egyenlőségét, ami még a szenátori méltóságokra is vonatkozott.5 1 Ezt későbbi rendeletek is megerősítették, rendszerint amikor új uralkodó lépett trónra5 2 (igaz általános formában és elvi szinten). Néha ezek a törvényerejű rendeletek sokkal konkrétabbak voltak, mint pl. Báthory István 1585-ös rendelete, amely a pravoszlávokra vonatkozott, ós amely a régi naptár használatát, templomok és iskolák építését írta elő és megtiltotta, hogy a világi hatalom képviselői beavatkozzanak az egyházi igazságszolgáltatás és közigazgatás ügyeibe.5 3 Még a fanatikus katolikus és jezsuitabarát III. Zsigmond is aláírásával erősítette meg azokat az okleveleket, amelyek a katolikus és a pravoszláv egyház egyenlőségét mondták ki a birtokjogok vonatkozásában (1588-ban),54 továbbá azokat, amelyek a papi bíróságok hatáskörét és a papság elleni bűntettekre előírt büntetéseket rögzítették.5 5 1589-ben III. Zsigmond kiváltságlevelet adott a pravoszláv egyháznak, amely a pravoszláv főpapságnak a katolikusokkal azonos jogokat biztosított a hívek felett.56 Ily módon, a breszti egyházi unióig, hasonlóan a katolikus egyházhoz, amelynek a litván nagyfejedelmek és a lengyel királyok komoly támogatást nyújtottak, Belorusszia területén a pravoszláv egyház is komoly kedvezményeket élvezett, és (bár nem olyan mértékben, mint a katolikus egyház) a feudális államtól ós a Litván nagyfejedelemség tekintélyes feudális csoportjaitól támogatást is kapott. 45 Szobranie drevnih gramot i aktov gorodov Minszkoj gubernii, pravoszlavnüh monasztürej, cerkvej i po raznüm predmetam (Minszk kormányzóság városai régi okleveleinek és aktáinak gyűjteménye a pravoszláv kolostorokra, templomokra stb. vonatkozóan). Minszk. 1848, No. 18, 16 — 17. 46 AZR. III. köt. 115. 47 Uo. 188 — 189. 48 AZR. II. köt. 397. 49 AZR. III. köt. 3. 50 Uo. 51 N. Bantis-Kamenszkij : Isztoricseszkoe izvesztie о vozniksej v Pol'se unii (Történeti tudósítás a Lengyelországban létrejött unióról). Moszkva. 1805. 62. 52 Uo. 62-63. 53 Uo. 64. 54 Volumina Legum. Tom II. Petersburg. 1859. 259. 55 N. Bantis-Kamenszkij: i. m. 64 — 65. 56 Uo. 65. 9 Századok 1973/4.
