Századok – 1973
Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I
86 FÖLDESI BÉLA Az egész játékot a Megköszönő fejezi be, aki hosszú versében dicséri a vendégszeretetet, a verbuválás sikerét, majd az ég áldását kéri a háziakra, de a sok jókívánság között önmagukról sem feledkezik meg: Padjok rakva legyen vastag szalonnával, Szuszékjok meg legyen telve szép búzával, Hogy minékünk másszor is szolgálhassanak, Pénzt, sódart, szalonnát s tojást adhassanak.'4 A balázs- ós gergelyjárást évszázadokon át játszották a tanulók, ami szűkös megélhetésükhöz jelentős mórtékben hozzájárult, de talán még ennél is fontosabb, hogy a kezdeti verselés teremtette meg az iskolai színjátszás alapját. A tanulók anyagi helyzetének javításában az eddig említett adománygyűjtési formákon kívül jelentős helyet foglal el a XVII. században előadott magyar nyelvű protestáns iskolai színjátszás is, amelyre az alig egy évtizede kiadott Régi magyar drámai emlókek75 -en kívül Varga Imre egyik tanulmányában hívta fel a figyelmet. Amikor megállapítjuk azt a tényt, hogy Varga Imre ezen tanulmánya, amelyben „az erdélyi protestáns iskolai színjátszás olyan elveszettnek vélt eddig kiadatlan vagy ismeretlen termékeit teszi hozzáférhetővé, melyeket a XVII. század második felében iskolai keretben kétségkívül előadtak", örömmel állapítjuk meg, hogy ez a tanulmány témánkhoz kapcsolódóan is jelentős lépéssel viszi előbbre kutatási területünket. Arról van szó, hogy az egyik előadás szövege túl erősen bírálja a curatorokat, akik rendszertelenül adták ki a diákok járandóságait, a heti osztalékot. S az előadás „kevésbé mértéktartó hangja okozta az előadások ügyének vesztét" — állapítja meg a szerző.76 Minden bizonnyal túl erős hangot használhatott a komédia szerzője, Kapusi Miklós, akit ezért „carcerbe vetettek és a szereplőket bilincsbe verették". További — elsősorban helyszíni — kutatómunkát igényel annak felderítése, milyen összefüggés állt fenn a Balázs- és Gergelyjárás, valamint a protestáns iskolai színjátszás között. Jelen helyzetünkben többre nem vállalkozhatunk, mint annak feltételezésére, hogy minden bizonnyal volt ilyen összefüggés. Az eddig ismertetett étkezési formákon kívül ismeretes volt az úgynevezett kettes és egyes quadra, valamint a pedagógium. Azok az alsós növendékek, akik gimnáziumi tanulmányokat folytattak és még nem voltak tagjai a coetusnak, de többségükben a városban laktak, tandíj fejében megántanítójuknak — praeceptor privatorum — különféle járandóságokat adtak. A tanév megkezdésekor a magántanítókhoz tartozó tanítványok szülei felkeresték a tanítóságot vállaló nagydeákokat, és közös megegyezés alapján kialakult egy olyan sorrend, amelyben minden szülő meghatározott ideig valamilyen szolgáltatással honorálta gyermeke tanítását. Ennek megfelelően voltak olyan szülők, akik pénzt fizettek, az ilyen szülők gyermekeit nevezték numistáknak. Azok, akik hetenként egy-egy fazék melegételt vittek be a kollégiumba, voltak a cibisták ; akik hetenként egy-egy kenyeret sütöttek és küldtek be a tanítóknak, voltak a panisták; akik mostak rájuk, a lotorok csoportját alkották; 74 A szövegben idézett balázs- és gergelyjáró verseket jelentős részben Papp József gyűjtötte össze ós az Abaúj-Torna vármegyei Közoktatásügy 1913—1914. számaiban tette közzé. Szép anyagot tartalmaz az idézetteken kívül Volly István: Népi játékok c. munkája is, Budapest. 1938, valamint Schramm Ferenc : Régi Balázs ós Gergely napi népi énekszövegek. Néprajzi Közlemények, 1969, Manga János : A téli ünnepkör hagyományai a Nyitra megyei Menyhén. Néprajzi Múz. Ért., 1941. 75 Kardos Tibor—Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek. Budapest. 1960. 76 Varga Imre: Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. század második feléből. Irodalomtörténeti füzetek, 59. Bpest. 1967. Bevezetéses 10. lap.
