Századok – 1973
Tanulmányok - Szűcs Jenő: Társadalomelmélet; politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában - II. rész 823/IV
KÉZAI SIMON GESTA IIUNGAROTUJMA 861 található összes nagyobb bárkákat is tartalékolják az átkelés céljaira. Két nappal később a túlparti Calabria secretusa kap parancsot, hogy mivel a következő napokban az apuliai részek felé szándékszik indulni, a tartományban fellelhető valamennyi lovat és öszvért vásároljon össze az udvar számára, s azokat Catonában gyűjtse össze.58 Messina és Catona kikötője volt ugyanis a Szicíliát Itáliától elválasztó tengerszoros, a Farus átkelőhelyének két állomása. Az „azonnali" megérkezés azonban váratott magára, Sixtus mesternek és társainak volt tehát idejük a szétnézésre. Az udvar végül is három heti időzés után csak december 26-án kelt útnak Palermóból, hogy előbb a sziget közepén át (dec. 27 — 28.: Castrogiovanni) a keleti partvidékre, Cataniába, Taorminába, majd onnan 1271. január 13-án végre Messinába vonuljon be.59 Már a következő napon megkezdődött az átkelés előkészítése. Január 14-én a francia király, a királyné s a király öccse kelt át összesen 803 lovaggal; január 22-én Flandria grófja ós fia, Robert 463 lovaggal, majd a többi nagyság, őket követve a francia király egyéb kísérete, udvari klerikusok, notáriusok stb., akiknek a neveit a pedáns bürokrácia, a szabad és ingyenes átkelést biztosító rendeletek mind fenntartották.60 Fényes, de szomorú menet volt; már a hajókon ott volt a majdani Szent Lajos koporsója és másik három fejedelmi holttest; a Calabriai úton leesett lováról a királyné és meghalt, úgyhogy az új francia király, III. Fülöp öt közeli hozzátartozóját — apját, fivérét, fiát, sógorát és feleségét — kísérte egyszersmind mintegy temetési menetben Itálián át.61 Maga Anjou Károly kelt át utoljára, január 27-ón Messinából Catonába.6 2 Sixtus mester kis négytagú csoportjáról hallgatnak az iratok, de egészen természetes, hogy miután — január 13. után — a király színe elé kerültek ós előadták megbízatásukat, bevárták az udvart és azzal együtt keltek át 1271. január 27-én ők is Calabria kikötőjébe, Catonába. Nos, itt vagyunk a hun történet Zoard kapitánya itáliai kalandozásának legdélibb pontján. Ez volt az a hely, amely az írót jól ismert szokása szerint arra ihlette, hogy mindjárt „történeti-etimológiai" magyarázatot faragjon nevéből: itt született és élt Cato ! A kis csoport kétszer is, oda- majd visszamenet megfordult Catonában, s akár megfordult a szomszédos Reggio di Calabriában (a hun történet Regina civitas&b&n), akár átellenből, Messina kikötőjéből csodálkozott rá a calabriai magaslaton kitárulkozó festői és impozáns városra, nevét már szinte önkénytelenül is 58 1270. dec. 13., Palermo: „Cum pro felici transitu illustris regis Francié . . . domini et nepotis nostri ac nostro a Sicilia ad partes Apulie, qui erit in brevi . . . usceria que curia nostra habet in Messana reparari et muniri velimus, et barchas grossas ad aquarum transitum aptas tarn in Messana, quam in Cathona detineri velimus usque ad adventum nostrum ibidem. . .", ezeket mind Messinában, mind Catonában készítsék elő. I Registri, VI. 160 (824. sz.). — Ugyanebben az ügyben, e napon az Apulia felé eső tartományokhoz (Calabria, Vallis Gratis, Basilicata, Bari stb.) parancs a hidak, hágók, átkelőhelyek rendbehozatalára. Uo. VI. 119 (560. sz.). — Jan. 18.: két gálya és egy galiono felszerelése Messina kikötőjében. Uo. VI. 163 (844. sz.). — Jan. 15.: hasonló szöveggel Calabria secretusához a málhásállatok (muli et alie equitature ad bardam) Catonába való összegyűjtése tárgyában. Uo. 147 (744). 59 1271. jan. 14., Messina: Anjou Károly feleségével, gyermekeivel „die Mártis XIII. presentis mensis Januarii Messanam applicuimus. . ." Sternfeld: i. m. Anhang, 349 (XXXIII. sz.). 60 1271. jan. 14., 18., 22. stb. a megegyező formulával: „mandamus quatenus equitaturas infrascriptas ... a Messana in Catonam transire Farum libéré et sine aliquo iure passagii et doane permictas. . ." I Registri 166 (858), 168 (872), 169 (880, 881) stb. 61 Sternfeld: i. m. 304. 62 1271. jan. 27-én részben még Messinában, részben már Catonában kelnek a királyi leiratok; jan. 28.: Catona. A következőkre Anjou Károly napról-napra összeállított itineráriuma: P. Durrieu: Les Archives Angevines de Naples. Étude sur les registres du roi Charles Ier (1265 — 1285). II. (Bibliothèque des Écoles Françaises, d'Athènes et de Rome, 51). Paris. 1887. 170-173.
