Századok – 1973

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 811/III

KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI Nemzetközi tudományos ülésszak Budapest egyesítése 100 éves évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Tudományos Akadémia Várostörténeti Albizottsága és Budapest Fóváros Levéltára 1973. október 24 —26-án nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett. (A konferencia részletes ismertetésére visszatérünk.) Várostörténeti konferencia A Magyar Történelmi Társulat, a TIT Csongrád megyei Elnöksége és Hódmezővásárhely város Tanácsa 1973. október 19 — 20-án Hódmezővásárhelyen várostörténeti konferenciát rendezett. A vidéki csoportok hírei A Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zempléni Csoportja 1973. október 26-án Miskolcon a megyei helytörténeti kutatások eredményeiről rendezett felolvasóülést, amelyen Nagy Károly művelődésügyi osztályvezető „Az ózdi járás oktatásügyi igazgatásának történetéből"; Tóth Árpád tudományos munkatárs „A közművelődés és az urbanizáció egyes kérdései Borsod megyében" címmel tartott előadást. AZ V. NEMZETKÖZI TÖRTÉNELEMTANÍTÁSI SZIMPÓZIUMRÓL 1973. október 14 — 21. között Moszkvában és Leningrádban került sor a szocialista országok V. Nemzetközi Történelemtanítási Szimpóziumára. A szimpóziumok — ahogyan azt N. P. Kuzin, a Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiájának főtitkára is hangsúlyozta — jelentős múltra tekintenek vissza. A történelemtanítás területén a szervezett és periodikus nemzetközi tanácskozásokat igénylő együttműködés gondolata az 1960-as évek elején Magyarországon született meg, külföldi kollegáinkkal való eszmecserék során. A gondolat időszerűségét és jelentőségét a megtartott öt szimpózium vitáinak értékes eredményein túl mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szocialista országok művelődésügyi miniszterhelyetteseinek Ülan-Bator-i konferenciája is olyan feladatokat tűzött ki, amelyek feltételezik az ilyenfajta nemzetközi tanácskozások rendezését. Az első Nemzetközi Történelemtanítási Szimpóziumra 1966 októberében Berlinben, az NDK fővárosában került sor. A történelemtanítás hatékonyságának alapkérdését, a gondolkodásra nevelés elveit és módszereit vitattuk meg a történelemtanításban, öt szocialista ország 23 szakembere részvételével, a magyar delegáció tevékeny közreműködésével. A második szimpóziumot a Prága melletti Stiíinben rendezték meg. Itt két kérdés került megvitatásra: a hazai és az egyetemes történelem viszonya és aránya a tananyagban, illetve a korszerű történelemtankönyvek tartalmi és didaktikai kérdései. A szimpózium hatókörének növekedését jelezte a külföldi résztvevők számának emelkedése: 7 ország — a rendező csehszlovák küldöttségen kívül — 33 delegátusa vett részt, s különösen fontos volt a Szovjetunió delegációjának ekkor törtónt bekapcsolódása.