Századok – 1973

Folyóiratszemle - Zemke Uwe: Georg Weerth–Marx és Engels barátja 794/III

794 FOLYÓIRATSZEMLE William M. Landes—Lewis C. Solmon: Iskolakötelezettség! törvényhozás: a XIX. századi törvények és társadalmi változások gazdasági analízise A szerzők az USA utolsó 100 éves történetében vizsgálják az iskolakötelezettség és a gyermekmunkára vonatkozó törvényhozást és rámutatnak a Dél elmaradott hely­zetére. A XIX. század második felében — a déli államok kivételével — az USA legtöbb tag­államában, 1918-ra pedig már az összes államban bevezették az iskolakötelezettséget. Landes és Solmon a gyermekmunka és iskolakötelezettségi törvényhozást együttesen vizsgálják s alaposan elemzik a két tényező kölcsönhatását. Mivel az iskolaköteles gyermekeket nem lehetett munkába állítani, így a munkaerő-kérdés természetszerűleg befolyásolta az iskolakötelezettségi törvény elfogadását. A szerzők táblázatokban tün­tetik fel, hogy államonként hol vezették be az iskolakötelezettséget, hány éves gyerme­kekre vonatkozott az iskoláztatás, közlik az iskolalátogatás meghatározott évenkénti időtartamát és azt, hogy az illető államban volt-e gyermekmunka-törvény. A további­akban matematikai módszerek felhasználásával alapos gazdaságtörténeti vizsgálódáso­kat folytatnak; s grafikonokon ábrázolják az iskoláztatási befektetések és kiadások s a kereslet egymáshoz való arányát. A probléma variánsait a jövedelmek emelkedésében, a népesség számának alakulásában, a nem fehórbőrűek (non white) és a nem Ameriká­ban születettek számában és a területi tényezőben határozzák meg. Az egyes államokra vonatkozó adatok összehasonlítása alapján kimutatják, hogy 1900 — 20 között, amikor a déli államokban is bevezették az iskolakötelezettségi törvényt, az oktatási szint kb. a már előbb iskolakötelezett északi államok 1870—90-i színvonalát érte csak el, s a délieknek kb. 30 évre volt szükségük a kiegyenlítésre. (Journal of Economic History 1972. 32. köt. 1. szám 195 — 220. I.) R. Zs. Uwe Zemke: Georg Weerth — Marx és Engels barátja Másfél évszázada született Georg Weerth, akit Engels a német proletariátus első költőjének nevezett. Zemke rámutat, hogy Weerth személyesen ismerte a korszak nagy forradalmárait Mazzinitól Kossuthig és Ledru Rollinig, de jól ismerte О went és a német munkásmozgalom, szocialista gondolat úttörőit Weitlingtől Lassalle-ig, Moses Hessig. Természetesen baráti szálak fűzték a kor demokrata, progresszív költőihez, Heinéhez, Freiligrathhoz és Herweghhez. Weerth 14 éves korától maga kereste kenyerét kereskedelmi alkalmazottként, majd könyvelőként. Kölnben élt, s innen került Angliába 1843-ban, ahol nemsokára találkozott Engelsszel, aki szocialista, illetőleg politikai gazdaságtan olvasmányokkal látta el. Weerth Angliában nemcsak Engelsszel kötött barátságot, hanem a chartista vezetőkkel, O'Connorral ós a baloldali chartistákkal, Julian Harney-val, Ernest Jones­szal. E chartista vezetők és a mozgalom közeli megfigyelése gazdag élményanyagot nyúj­tott számára, amit külön Engelséhez hasonló feldolgozásban örökített meg. 1843 a kezdőpontja Weerth költői pályájának. Első versei a Neue Rheinische Zeitungban jelentek meg. Ő maga 1845-ben találkozott először Brüsszelben Marxszal. Oly nagy hatást gyakorolt rá, hogy hamarosan Brüsszelben telepedett le, s 1846-tól 1848-ig itt élt, miközben angliai élményeit regényben dolgozta fel. 1847-ben csatlakozott a Kom­munisták Szövetségéhez. Az 1848-as forradalmak kirobbanása után követte Marxot és

Next

/
Oldalképek
Tartalom