Századok – 1973

Folyóiratszemle - Cvetkova B. A.: Változások a balkáni államok oszmán feudalizmusában a XVI–XVIII. században 788/III

FOLYŐIRATSZEMT.E 789 urak nagyobb adóbevételekre tettek szert, mint a kisebb szpáhi-földbirtokosok. A XVI. századtól kezdve a pénzjáradék egyre jobban kezdte kiszorítani a terményjáradékot, s ez növelte a nagyobb feudális urak pénzeszközeinek felhalmozását. Ennek során meggazdagodtak és függetlenségük megerősítésére törekedtek. Az oszmán katonai-hűbéri rendszerben bekövetkezett új tendenciákat a felső államvezetés serkentette. Nyugtalanította a XVI. század közepén bekövetkezett nehéz pénzügyi válság, amely nagy megrázkódtatásokat okozott a Földközi-tengeri gazdasági konjuktúrában. Az oszmán pénz értéke pl. 10 év alatt 50%-kal csökkent. Ebben a nehéz helyzetben az államvezetés kezdte tömegesen bérbeadni az állam jövedelemforrásait. Ily módon az államhatalom hozzányúlt a szpáhi-rendszer pilléreihez: 1. a szultán-földeknek a szpáhi-földek rovására történő gyarapításával; 2. a szpáhi-tulajdon közvetlen bevonásával a bérleti rendszerbe. A bérleti rendszer alakulását, illetve annak ellenőrzését külön bürokratikus apparátus végezte el. A bérlők természetesen arra törekedtek, hogy minél jobban függetlenítsék magukat az államhatalomtól. Ez a körülmény és számos más tényező is hozzájárult a szpáhi-rendszer megingásához. A felső államvezetés akaratának megfelelően most már az udvari arisztokrácia képviselői is szereztek feudális szolgálati birtokokat. Mindezek során a szpáhi-rendszerbe behatolt a kereskedelmi uzsorás tőke és teljes mértékben megváltoztatta a régi hivatali-hűbéri rendszert. Az új szpáhi-földtulajdonosok megjelenésével a földtulajdonból kiszorult a régi katonai-feudális réteg egy része. Az új tulajdonosok — mind a magas, mind pedig az alacsonyabb rangú hivatalnokok — a föld megszerzése érdekében nem válogattak a módszerekben. Az állam most ráadásul sokkal kisebb hűbéri birtokokat osztott szót a szpáhiknak, mint ahogy ezt a törvény előírta. A szpáhi-birtokok helyzete a XVI. század után teljesen megváltozott. A sok sikertelen háború következtében nem jutottak zsákmányhoz és nem tudtak meggazdagodni. A pénz elértéktelenedése pedig nagy károkat kozott a kisebb szpáhiknak, akik pénzben szedték be alattvalóiktól az adókat. Ennek következtében számos birtok elnéptelenedett és nem volt már jövedelmező. Az elszegényedett szpáhik nem tudtak eleget tenni hivatali kötelezettségeiknek. Az újonnan meggazdagodottak nem mindig voltak hajlandók az adókat az államnak befizetni, de vagyonuk növelése érdekében egyre több adót vetettek ki, néha pedig bérbeadták birtokaikat. Ebben az időben megnövekedett szerepük a birodalom gazdasági és politikai életében. A szpáhi-rendszerben bekövetkezett változások teljes káoszt vontak maguk után a hűbéri viszonyokban. Az új viszonyok katasztrofálisan aláásták a hadügyet. Az elszegényedett szpáhik nem voltak hajlandók rendszeresen részt venni a hadjáratokban. A tehetősebbek pedig inkább váltságdíjat fizettek, vagy pedig szolgákat küldtek maguk helyett a hadseregbe. A XVII —XVIII. században Európában és Ázsiában elszenvedett katonai vereségek szertefoszlatták az oszmán hadsereg legyőzhetetlensógéről szóló legendát. Vereséget szenvedett Irántól ós Velencétől, 1683-ban sikertelenül ostromolta Bécset. A XVIII. század elejétől Ausztria, Velence és Oroszország sorozatos csapásokat mért a birodalomra. A szpáhi-rendszerben bekövetkezett változások valamennyi oszmán intézmény általános bomlásához vezettek. Napirenden voltak a hadsereg és a janicsárok lázadásai. A XVII. század második felében további változások következtek be a régi feudális rendszerben. Az újonnan meggazdagodottak egyre inkább arra törekedtek, hogy függetlenek legyenek a központi hatalomtól. Állandóan romlott a szpáhi-rendszer ós a központi hatalom közötti kapcsolat. A földbérlők pedig egyre kevésbé tettek eleget a központi kormánnyal szemben vállalt kötelezettségeknek. Ez végül is megfosztotta az államot a várt pénzjövedelmektől. Az állam képtelennek bizonyult rendet teremteni. Sőt egyre nagyobb mértékben folyt a föld erőszakos elfoglalása a parasztoktól. Az ily mó Ion 15 Századok 1973/3