Századok – 1973

Történeti irodalom - Tolna megyei helytörténeti füzetek 2. sz. (Ism. Tóth Tibor) 784/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 785 nálisabb gazdálkodással összefüggő kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. A tömegesebb árutermelés kapcsán elvüeg éppen a nagyüzemeknek kellett érezniök az adott nehézségeket. Áll áspontjuk inkább függött össze a szubjektív kötődéseikkel, illetve a nagyobb birtokok által elnyerhető, összességében nagyobb haszonnal. A társadalmi csoportok helyzetének vázolása után a referátum az átalakulás két alternatíváját veszi szemügyre. Itt válik érezhetővé a nézetek konfrontációjának az az érzésünk szerint indokolatlan ábrázolása, amelyre fentebb céloztunk. A szembeállítás főként a társadalmi átalakulás módszerét illetően kap különös hangsúlyt. A különbségtétel kétségkívül jogosult a 40-es évekre. A két program különbözősége csak ekkor válik nyilvánvalóvá, amikor a 30-as évek második felének megtorlásai, a Zollverein és Ausztria közötti közeledés önvédelmi jelleggel vetette fel a gazdasági, majd ennek biztosításául, reálisabb alternatívaként a nemzeti függetlenség kérdését. Mindezek a problémák azonban a 30-as években csak a kor irodalmi nagyjait is magába foglaló szűk körökben vetődhettek fel — ennek közigazgatási okai is vannak —, az egységes piac felhasználásában rejlő felhalmozás és fejlődés eszmeüeg és gyakorlatilag a szerző által második szakasznak jelzett 40-es évek alapvetéséül szolgált. A koncepciót, amelyet a szerző a 20-as évek válsága ós a kossuthi eszmerendszer kialakulása közti időhatárok keretébe foglalt, hitelesnek érezzük még akkor is, ha a fentiekben néhány megszorítást hiányoltunk is. Pusztán a tényszerűség kedvéért említenénk meg, hogy a jogi allodizáció és az extenzív termelésbővítés közti kapcsolatokra nem derül egyértelműen fény, ül. hogy az utóbbi kapcsán a majorsági és a jobbágyi árutermelés között feszülő ellentét jelentőségénél kisebb hangsúlyt kap. Bánkuti Imre referátumát négy korreferátum egészíti ki. Kisasszondy Éva a nemzeti nyelv kérdésének közigazgatási problémáit tárgyaló hozzászólását (A magyar nemzeti nyelv meghonosítása Tolna megyében), Kiss László gazdálkodástörtóneti írása követi (Tolna megyei törekvések a gazdálkodás fejlesztéséért a XIX. század első felében). A sok érdekes adatot tartalmazó írás — pl. az ipari növények szerepe a nyomásos gazdálkodás feloldásában — adós marad a címében Ígértekkel. A megyei szabályzaton túl csak Csapó Dániel és Bezerédj István gazdálkodásával foglalkozik. Különösen sajnálatos, hogy az 55. lapon említett virágzó paraszti termelésről nem ejt szót. A következő tanulmány, Kolta Lászlóé az első hozzászólással rokonterületet, a középfokú oktatás kérdését veszi szemügyre (Megyénk középfokú oktatása a reformkorban). A sárszentlőrinci és a gyönki középiskolák tárgyalása mindenképpen érdekes, a teljesség kedvéért azonban szükséges lett volna a tartalmi munka ismertetése, különösen az aranyosi határozatok — a külső-somogyi egyházmegye általános normái is ezek a somogyi alsó- és középfokú oktatásban is — aspektusából. A korreferátumok sorát Puskás Attila: „Tolna vármegye közgyűlésének szerepe a reformkorban" e. írása zárja. A nemesi vármegye kettős arculatát — részese a törvényhozásnak, ugyanekkor a közigazgatás ügyeinek a letéteményese is — és ennek változásait kíséri figyelemmel a reformkori fejlődés szempontjából. Rámutat a vármegyei álláspontoknak a nemesség magatartásában adott kettősségére, és utal arra is, hogy e kétarcúság ellenére is a vármegye álláspontja mindig tükrözte a reformprogram országos igényét; és egyúttal Tolna nagy reformpolitikusainak is emléket állít. Kár, hogy érdekes fejtegetéseit pontatlanságok (társadalmi rend és osztály fogalma, 72. 1.), félreérthetőségek („szabad fejlődéstől félő nemesség", 80. 1.), tarkítják. A korreferátumot végül is öt hozzászólás egészíti ki néhány érdekes helytörténeti adalékkal. A kötet előadásokat tartalmaz és ez a szerkesztését is megszabta: elmaradt a jegyzetapparátus, pedig a helytörténeti előadások esetében fontos információkhoz juthattunk volna általuk. Ugy érezzük azonban, hogy a gondosabb szerkesztői munka ele-