Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 767 Krajnától Boszniáig terjedve, Horvátország tengerparti és Zágráb-környéki részei közt az összeköttetést elvágta volna. A 121, 125, 131, 144. és 145. oldalon a Magyar Királyság és a Török Birodalom határát, hibásan, a Szávától északra közelítőleg az 1664-es, a Szávától délre pedig az 1699-es határoknak megfelelően húzták meg, ami meglepetést nemcsak azért okoz, mert a 121. oldalon (Birodalmi kerületek 1512 körül) e teljesen téves vonalon az 1533/47 évszám szerepel (ezt többek közt Szigetvár még magyar kézen léte zárta ki), hanem mert a további időkre nézve (125. oldal Közép-Európa 1560 körül), (131. oldal Közép-Európa 1648 körül), (144. oldal A Habsburg Birodalom 1556 körül), (145. oldal Osztrák Habsburgok és a Birodalom 1648-ig) változást nem, vagy csak alig (131, 145. oldal) tételez föl. Ez, az 1630-as évszámmal jelzett Szlavóniában történt magyar nyereség is meglehetősen kétes értékű, már tudniillik, ami a hitelességet illeti. A 125. és különösen a 144. oldalon nemcsak a magyar—török, de a magyar—erdélyi határok is merőben elhibázottak, kérdéses, miért húztak itt 1556 — 60 körül olyan határt, mely csak később, 1621-ben jelent meg. Ezt megindokolni éppoly nehéz lenne, mint azt, hogy a 144. oldalon 1556-ban Nagyvárad miért a Török Birodalomhoz tartozik, és miért nem Erdélyhez, hiszen a Nagyvárad török kézre kerültét jelző 1664-es évszám az atlasz 164. oldalán szerepel, ami viszont újabb bonyodalmakat okoz már a következő térképen, a 166. oldalon. Itt ugyanis (a térkép címe: Az Ottomán Birodalom hanyatlása 1683 — 1924) Nagyváradot megint Erdély részeként látjuk viszont. A 123, 125. és 131. oldal térképein földrajzi tévedés a Kapóst a Balatonba ömlő folyónak tekinteni, de történelmi jellegű félreértésre adhat alkalmat szintén a 125. és 131. oldalon az, hogy a későbbi Modrus-Fiume megye területére nem nyomták a Habsburg uralkodóházhoz tartozást jelző színt, annak ellenére, hogy e szín az ország egyéb területein szerepel. Az előző határhibákhoz hasonlóan, következetesen tévesen kerül bemutatásra az 1699-es magyar— török határ. Túl nagy szemrehányást a külföldi szerkesztőknek e kérdésben azért nem tehetünk, mert a Kartográfiai Vállalat hazai történelmi atlasza sem vesz tudomást arról a tényről, hogy a Szerémség déli része a karlócai béke szerint török maradt. A New Cambridge Modern History atlaszában e tévedéssel a 35, 38, 146. ós 166. oldalon találkozunk, ezek közül egy helyen, a 146. oldalnak a Habsburg-Birodalom 1648 — 1914 c. térképén igen különösen, itt ugyanis a hiba nem egyszerűen úgy jelentkezik, hogy a Délszerémséget nem mint 1718-as foglalást mutatták be, hanem úgy, hogy helyette a Bácska egy részét, a Csajkások kerületét tüntették föl ilyennek. A 34. oldalnak a spanyol örökösödési háborút ábrázoló térképével azért nem érthetünk egyet, mert a Rákóczi-szabadságharcot, külföldi térképek gyakorlata szerint, csak az ország hegyes peremvidékein lefolyt hadjáratnak tekinti. A 136. oldalon a Közép-Európa és Észak-Olaszország 1806 című térképen helytelen a megalakult Osztrák Birodalmat (Császárságot) Magyarországra is kiterjeszteni. Helytelen a 91. oldalon a Nyugat- és Közép-Európa: népesség 1914 és a 92. oldalon Nyugat- és Közép-Európa: Ipar 1914 című térképeken Galíciát, Bukovinát, Dalmáciát és Bosznia-Hercegovinát a Monarchián belül Magyarország részének tekinteni. Meglehetős fejtörést okoz annak kiderítése, miféle iparvidék volt a Duna nyugati partján, a Csepel szigettől délre, 1914-ben. A békeszerződések Európában 1919 — 26 c. térkép az 56 — 57. oldalon tévesen tartja egész Nyugat-Magyarországot népszavazás alá bocsátott területnek. Népszavazás itt, mint ez köztudomású, csak Sopronban és szűk környékén volt. A Közép-Európa 1939-ben című, más vonatkozásban már említett, 148. oldali térképen félreértésre ad alkalmat Kárpátalja határa. Kétségtelen, hogy az ábrázolt vonal egybeesik a korábbi Csehszlovákia Podkarpadska Rus autonóm területének nyugati határával, mégis hibás, mivel a Felvidéki Sávon és Kárpátalján egyaránt szerepel a Magyarországhoz kerülés