Századok – 1973

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History XIV. Atlas (Ism. Bereznay András) 761/III

764 TÖRTÉNETI IRODALOM 764 Az Európa 1946 után e. térképen, a 84 — 86. oldalon, értelemzavaróak a Beszarábia déli, ma Ukrajnához tartozó, illetve északi a Moldva SzSzK részét képező területén szereplő különböző évszámok, melyek a Szovjetunióhoz kerülés idejét jelzik. Beszarábia egésze egyidőben vált a Szovjetunió részévé. Meglehetősen kaotikus a „volt határok" képe. Egyes helyeken a második világháború előtti, máshol alatti határokat tüntetik föl, de néhol az ilyen határok egyszerűen kimaradnak. Egy helyen, Olaszországban, az első világháború előtti határ szerepel. A 91. oldalon, még ha a térkép témája a népsűrűség, akkor is indokolt helyes országhatárokat húzni. 1914-ben már régen (1878 óta) a Duna-Prut vonalon és nem attól északkeletre húzódott az orosz —román határ. A 144. oldalon a Habsburg Birodalom 1666 körül c. térképen helytelen Olivenzát Spanyolország részeként föltüntetni, ugyanitt hiányoznak az akkor még meglevő északafrikai spanyol birtokok (Bona, Bizerta, Tunisz). A Habsburg Birodalom 1648—1914 című térképen, a 146. oldalon, van egy ma (1972-ben) Montenegróhoz tartozó terület, melynek bemutatása itt több szempontból értelmetlen, illetve félrevezető. A szóbanforgó északmontenegrói terület egyrészt soha nem volt Habsburg birtok, ilyen jelölése tehát helytelen, másrészt Montenegróhoz nem 1913-ban került, mint ezt a kiírás állítja, hanem 1878-ban, akkor is a Török Birodalomtól, és nem az Osztrák-Magyar Monarchiától. Elmulasztották Tarnopol átmeneti, 1809-től 1816-ig Oroszországhoz tartozását föltüntetni. A 148. oldal Közép-Európát 1939 végéig bemutató térképén tévesen jelölték Délsziléziát Szlovákiához csatolt területként. A 164—166. oldalon, mely a Török Birodalom terjeszkedését ábrázolja 1683-ig, nyilvánvalóan téves Gallipolli és a tőle északra fekvő terület színezése. Bizonyos, szerkesztői gondatlanságból eredő ellentmondás van Tunisznak e térképen illetve Bizertának a 70. oldal térképén történő bemutatása közt. Az utóbbin csak Bizertát tekintik 1535 és 1574 közt spanyol birtoknak, míg itt csak Tuniszt, ugyanebben az időben. Ügy látszik, a hiba a fölhasznált, mindkét esetben hiányos anyag összevetésének elmulasztásából ered: a jelzett időben mindkét város spanyol volt. Általában nem emeltünk kifogást a helynévrajz meglehetősen következetlen, Magyarországon többnyire németesítő volta miatt, de mégsem tarthatjuk korhűnek Érsekújvár csak Nővé Zámky-ként szerepeltetését a XVI. — XVII. században. A 166-7. oldalon a Török Birodalom 1683—1924 közötti alakulásai térképén Batumit és egy kis területdarabot Karsztól északra, a Kura mentén, tévesen tartanak a Török Birodalom által 1812 előtt elvesztett területnek, az utóbbi 1829-ben került Oroszországhoz, míg Batumi csak 1878-ban. Minderről az idevonatkozó drinápolyi és berlini szerződésen kívül meggyőzhet az atlasz 186. oldalának helyes térképe, mellyel az egyeztetést sajnos elmulasztották. Hibás a Montenegrótól délre és délkeletre eső területek bemutatásának módja. E részeket Törökország nem 1878-ban, hanem csak később, 1912—13-ban veszítette el. Az itt húzott határok így merőben értelmetlenek. Lengyelország 179. oldali, fölső térképén ellentmondásba ütközünk, ha ugyanis igaz, hogy Cieszyn 1938-ban került Lengyelországhoz, lehetetlen, hogy az 1921-es országhatár e területet Lengyelországba zárja. Ugyanezen az oldalon az alsó térképen (Lengyelország 1945) hiba Suwalkit 1939-től 1945-ig litvánnak tartani, mivel a valóságban Suwalki ebben az időben német birtok volt. A 191. oldalon Nyugatoroszország térképén hibás a színezés és a határhúzás, ha figyelembe vesszük, hogy 1914-ben Krakkó nem Oroszországhoz tartozott. Ha egész más területen is, jellegben az előzőhöz hasonló az a tévedés, mely a Mexikó 1824 — 67 című térképen jelenik meg a 227. oldalon. Chiapas 1824—33 közt nem tartozott Mexikóhoz, ezáltal helytelenül húzódik az 1824-es mexikói országhatár úgy, hogy Chiapast Mexi-