Századok – 1973

Történeti irodalom - Moravcsik Gyula: Byzantium and the Magyars (Ism. Bartha Antal) 738/III

TÖRTÉNETI IRODALOM 739 zése és működtetése a régi rabszolgatartó arisztokrácia kezéből fokozatosan a vidéki új arisztokrácia kezébe került. Persze a fővárosban élő, a birodalmi centralizált igazgatás feltétlen híveiül szegődött bürokrata méltóságokkal, partikuláris érdekeiért síkraszálló új arisztokrácia kompromisszumra kényszerült. Az állami hivatalok körében dúló érdekharcok ellenére a bizánci állam erős, életképes szervezet volt, tekintélyes katonai erő felett rendelkezett. A rázúduló barbárokat, hol erővel, hol diplomáciai fondorlattal semlegesíteni, vagy pedig távol tartani tudta. Arra talán érdemes lett volna figyelmeztetni, hogy Bizánc életének egyetlen területén sem érződött olyan erősen a szaszanida Irán és az arab kalifátus, röviden a Kelet hatása, mint az állami életben. Bizánc fejlődésének egyik sajátos vonása, hogy korai tőkés viszonyok nem erősödtek meg, bár csírái kialakultak. Velence és Genova egymásközti konkurenciaküzdelme, együttes nyomásukra kikényszerített gazdasági előjogok az egykor virágzó bizánci ipart és kereskedelmet aláásták. Bizánc hosszú agonizálásának okait a szerző sokoldalúan elemzi, rámutat, hogy hanyatlását belső és külső okok összefonódása váltotta ki. A bizánci szertartású kereszténység terjedt el Bulgáriában, Szerbiában és Oroszországban. Bizánc kultúrája is mély hatást gyakorolt ezekre az országokra. A kapcsolatok pozitív vonatkozásai azonban nem feledtethetik azt a mély ellenszenvet, amit Bizánc politikája ezekben az országokban kiváltott. Oroszország esetében az erőviszonyok alakulása gátat vetett Bizánc politikai törekvéseinek. A bizánci eredetű főpapsággal szemben az orosz papság és világi uralkodó réteg komoly ellenzéket képezett, ez megakadályozta a bizánci eredetű főpapok politikai törekvéseit. Az orosz egyházi építészet, művészet és keresztény állameszmények alakulására Bizánc hatással volt. A középkori orosz szellemi alkotások azonban arról győznek meg, hogy a kanonizált dogmák alól a nemzeti sajátosságok felszínre törtek. így Vladimir Monomah kijevi nagyfejedelem intelmei első szakaszának eszméi bizánci eredetűek, de a második szakaszban előtörő kemény, szinte pogány hangvételű gondolatok orosz környezetben keletkeztek. Fénykorában Bizánc erőszakos nagyhatalom volt, becses műveltségi ós gazdasági kapcsolatai negatív vonásokkal párosultak. S ez az adott korban így természetes. A II. fejezet nyolc alfejezetben vizsgálja a magyarok és Bizánc kapcsolatainak alakulását. Az V — IX. század folyamán a Fekete tengertől északra fekvő steppe, ahol az alakuló magyar nép élt, Bizánc figyelmének tárgyát képezte. Az itt élő, Bizánc tartományait veszélyeztető népek szemmeltartása elsőrendű diplomáciai feladat volt. E népek befolyásolásának hatékony eszközeként a kereszténység kínálkozott, a térítések, az egyházi befolyás a bizánci külpolitika fontos, alighanem legfontosabb eszköze volt. A steppei népek körében az V. századtól bizánci térítő papok tevékenykedtek, a VIII. században a dorusi érsekség felügyelete alá hót, köztük az onogur és hun, püspökség tartozott. A szerző figyelmeztet, hogy a honfoglalás előtti magyarok nem váltak keresztényekké, de vallásos hiedelmeik a kezdetleges sámánizmusnál fejlettebb szinten álltak, a kereszténység elemeit ismerték. Adatok bizonyít ják, hogy más steppei népekhez hasonlóan a kereszt kultuszát a magyarok is ismerték. Külön kérdést képeznek a magyarokról szóló bizánci tudósítások. Értékük felbecsülhetetlen, de a magyarok életmódjára, viselkedésére vonatkozó megállapításaik irodalmi toposzok ismétlései. A nomádság, vadság, hitszegós a kereszténység fogalmával ellentétes szinonimák. Ezek a nem keresztény világhoz tartozást s kevésbé a társadalmigazdasági berendezkedés minőségét fejezik ki. A pannóniai kereszténység nyugati eredetű, a népvándorlás korától érvényesülő bizánci egyházi tevékenység a IX. század 60—80-as éveiben Cirill ós Metód működésével érte el csúcspontját. Bizánc magyarokkal kialakított egyházi kapcsolatait erősítette az, hogy a végleges hazát szerző magyarok területe a bizánci térítések régi ismerőse volt. Bulcsu, az