Századok – 1973
Elméleti; módszertani kérdések - Bärg M. A.: A módszer problémája a mai polgári történetírásban 719/III
A MÓDSZER PROBLÉMÁJA A MAI POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁSBAN 723 hogy egészüljenek a társadalmi lét olyan aspektusaival is, mint az anyagi termelés és természeti szféra, népesség és migráció, gazdasági mozgás és társadalmi struktúra, az utóbbi években különös hangsúly esik a társadalom-pszichológiai problematikára (a freudi interpretációig bezárólag). Másodszor: függetlenül attól, hogy milyen témával foglalkozik, a történésznek állandóan szem előtt kell tartania a történelmi folyamat „mélységében és szélességében" való rétegezettségét. Innen származik a követelmény, hogy a történelem bármely aspektusának, bármely történelmi problémának az összetettségét és komplexitását tudatosítani kell. M. Bloch nemegyszer hangsúlyozta, hogy a történelemben nincsenek egyszerű ós egysíkú jelenségek. Minden egyes jelenségnek sok oldala és összefüggése van, amelyek csakis összességükben tárják fel a jelenség lényegót. Végül, harmadszor, mivel a társadalmi intézmények egyáltalán nem esnek egybe az állami határokkal, ezért a történelem tanulmányozásában elsőrangú fontosságot kap az összehasonlító-történeti módszer, egyedül csupán ez teszi lehetővé annak megítélését, hogy egyik vagy másik jelenség milyen mértékben általános, illetve ellenkezőleg, egyedülálló.18 Az „Annales" körének ezt az alapvető törekvését F. Braudel, az iskola mai vezetője tömören így fejezte ki: „Számomra a történelem — minden lehetséges történelmek, megközelítések és szempontok összessége." A gyakorlati következtetés pedig így hangzik: arra van szükség, hogy — történeti ismeretek különböző területeinek szakértői egyesítsék erőfeszítéseiket. „Hosszú évek után — jegyezte meg ugyancsak Braudel —, amelyek folyamán érdeklődtünk munkájuk és kutatásaik iránt (a társadalomtudományok területeinek szakembereiről van szó — M. В.), közel kerültünk hozzájuk, vagy egyszerűen kontaktusba léptünk velük, a történelemtudomány előtt megcsillant a remény — az új idők reménye." Majd így folytatja: „Az új típusú történész (azaz mindenekelőtt a szociológiai irányzat képviselője — M. B.) figyelemmel kísér minden „emberről szóló tudományt". Ez teszi a történelem határait olyan elmosódottá, a történészt pedig széleslátókörűvé. Nem szabad . . . akadályokat és különbségeket teremteni ... a történészek és a társadalomtudományok tudósai között . . . Az összes emberről szóló tudományok, a történelmet is beleértve, kölcsönösen összefüggnek egymással, és így legalább egy nyelven beszélhetnek."19 Nem vitathatjuk el az „Annales" iskolától és „hitvallásától" meggyőződését és következetességét. Ami ennek a „hitvallásnak" a tartalmi oldalát illeti, arról a következőkben szólunk majd. Az egyes „emberről szóló tudományok" és különösen a történelem ós a szociológia közötti határokat nem kevésbé makacsul ostromolják az Atlanti óceán túlsó partján. Igaz ugyan,hogy van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy az USA-ban „a válaszfal ostromában" nem a történetírás, hanem a szociológia viszi a vezető szerepet. A szociológusok szakmai publikációikban, kongresszusaikon állandóan arra törekednek, hogy meggyőzzék a történészeket erőfeszítéseik „kooperációjának" „szükségességéről", „termékenységéről" sőt „elkerülhetetlenségéről" a történeti kutatás területén. Az USA mai történészeinek jelentős része azonban (különösen az idősebb és a középső nemzedék) a maga részéről továbbra is „résen van" és sok kérdésben szkeptikusan nyilatkozik az amerikai empirikus szociológia módszereiről. Egyes történészek egészen határozottan elleneznek minden közeledést — a módszer kérdésében — a történelem és a szociológia között (ilyen álláspontot képviselt a moszkvai XIII. Nemzetközi történész kongresszuson 1970-ben J. A. Hexter amerikai történész).2 0 Más szóval, az erőviszonyok Franciaországban és az USA-ban a bennünket érdeklő kérdésben teljesen ellentmondásos képet 18 M. Bloch: i. m. 41, 114. 19 F. Braudel: Ecrits sur l'Histoire. Paris 1969, 55. 20 J. A. Hexter: History, Social Sciences and Quantification (XIII. International Congress of Historical Science. Moscow. 1970).
