Századok – 1973

A történelemtanítás kérdései - Balla György: Iskolai történelmi falitérképek Magyarországon 713/III

ISKOLAI TÖRTÉNETI FALITÉRKÉPEK 715 írása mellett zárójelben feltüntessék a mai elnevezést is. Ezzel elősegítik egyrészt a település helyének, nevének könnyebb megjegyzését, másrészt a történelmi és földrajzi ismereteket kapcsolhatják egymáshoz. A sorozat időrendben következő darabja: „Az ókori Görögország (Hellas) i. e. VIII—IV. század". Méretaránya: 1 : 750 000. Különböző színek mutatják a dór, ión és aiol területeket és erős nyilak a perzsa támadások útvonalát. Az iskolai földrajzi atlaszban használt jelek ábrázolják a fontosabb bányakincseket. A térkép déli részén melléktérképeket helyeztek el, részletesen bemutatják az ókori Athént, a polis-okat i. e. 430 körül és a görög gyarmatosítást (i. е. VIII—VI. sz.). Az utóbbi melléktérkép az egész Földközi- és Fekete-tengeri medencét felöleli. A sorozat térképei tartalmukban meghaladják a középiskolai színvonalat. Szükség is van erre, mert az egyetemeken is használják őket. A „Római birodalom" című falitérkép méretaránya 1 : 3 750 000. A térkép a Hadrianus császár alatti kiterjedést ábrázolja. Külön szín jelöli a császárság korában meghódított területet. A délnyugati sarokban 1 : 20 000 méretarányú „Róma" térképet helyeztek el a korabeli jellemző épületek feltüntetésével. Domborzatárnyékolás (summer) teszi ezt a jól sikerült térképet még szemléletesebbé. A névírás a korabeli nevek alapján készült, a természeti-földrajzi nevek ós néhány városnév esetében a mai magyar nevet is megtaláljuk. Kronológiai sorrendben az „Európa Nagy Károly korában" című falitérkép következik, amelynek méretaránya 1 : 3,5 millió. A Finn-öböl szélességétől délre, a Nagy-Szirtisz szélességétől északra és a Kaszpi-tenger hosszúságától nyugatra elterülő Európát öleli fel. A Frank Birodalom tartományain és függő területein kívül az Elbától keletre fekvő területeken különböző színű megírásokkal a finn-ugor, szláv, török-bolgár, germán és egyéb népek szállásterületeit is feltüntették. Ezen is, mint a sorozat többi térképén, a települések fontosságuk szerint különböző nagyságú piros kitöltésű kék rajzú körökkel szerepelnek. A délnyugati sarokban található melléktérkép a birodalomnak a verduni szerződés (843) következtében létrejött felosztását ábrázolja. Az „Európa a IX — XI. században" című falitérkép 4 milliós méretarányú. Ennek következtében az előbbi térkép kiterjedésétől eltérően Skandinávia nagyobbik, déli fele is megtalálható, amire a normann kalandozások kiinduló pontjainak és útvonalainak feltüntetése miatt volt szükség. Az északnyugati sarok melléktérképe is ehhez a témához kapcsolódik, a normannok északamerikai útjait ábrázolja az ezredforduló táján. A főtérképen ezenkívül az arab és magyar kalandozások útvonalai is megtalálhatók. Európa feudális államainak kialakulását, a sok területi változást különböző színű határszalagok (bandok) és sraffozások segítségével oldották meg. A délkeleti sarok melléktérképe a XI. századvégi helyzetet tükrözi. Az „Európa a XII—XIII. században" című falitérkép szintén 4 milliós méretarányú. A feudalizmus korának tarkaságát jól tükrözi ez a térkép, amely olyan gazdag tartalmú, hogy az egyetemeken is eredményesen használhatják. Szóba került már magyar térképész körökben, hogy az általános iskolák számára külön történelmi falitérképekre volna szükség, amelyek az életkori sajátosságokat figyelembe véve jóval kevesebb tartalommal, különböző színes ábrákkal közelebb tudnák hozni a tanulókhoz az ábrázolt kort. Az északkeleti sarokban „Európa a XII. század végén" és a „Mongol Birodalom a XIII. században" címmel két melléktérképet helyeztek el. Az utóbbi a mongol hódítás különböző fázisait tárja elénk. A következő kétszáz évet az „Európa a XIV—XV. században" című falitérkép ábrázolja, amelynek méretaránya 1 : 3,5 millió. Az eddig tárgyalt Európával foglalkozó falitérképek egyenként 200 év történelmét ölelik fel. Az lenne az optimális, ha minden századról külön falitérkép készülne, amit a későbbi korok esetében meg is valósítottak.