Századok – 1973
Vita - Székely György: A sevillai Janus Pannonius-kódexhez 710/III
712 SZÉKELY GYÖRGY: SEVILLAI JANUS PANNONIUS KÓDEXHEZ erről Fernando Colon, az ilyen költő kéziratos gyűjteménye mindenképpen megszerzésre méltó volt, függetlenül attól, hogy a szóban forgó verseket azután megtalálhatta-e benne vagy sem.11 De még egy körülmény lehetett, ami felkeltette érdeklődését. Ez pedig Janus Pannonius világnézete, a humanizmus és vallás viszonyának tükröződése költészetében. Ez tehetett egy XVI. századi könyvgyűjtő szemében érdekessé egy költőt. Janus Pannonius pedig egyházi pályafutása ellenére számos vonatkozásban az egykorú római egyház állapotait bíráló költő volt.1 2 A kódexben továbbá találhatott az olvasó néhány Galeotto Marziohoz intézett írást, ahhoz az olasz gondolkozóhoz, aki az inkvizícióval is összeütközött.1 3 Mindenképpen érdekes egyéniség kéziratos gyűjteményét szerezte meg az a spanyol úr, akiről jól tudja a művelődéstörténeti kutatás, hogy éppen a vallási nonkonformisták tilalmas írásai után járt Európa művelődési központjaiban, Brüsszelben, Velencében és másutt. Erasmust személyesen meglátogatta Löwenben és műveit Németalföldön vásárolta Fernando Colon.14 Ebbe a könyvtáralapozó tevékenységbe ugyancsak jól beleillik az a törekvés, hogy egy érdekes magyar költő írásait egy protestáns és humanista központban megszerezze. A spanyolországi kódex így segít megvilágítani Fernando Colon kódexvásárló akcióinak egy fontos svájci pontját, ami pedig a legtávolabb esett egy spanyol művelődési körétől, messzebb a hazájával mégis szorosabb kapcsolatban álló, említett németalföldi vagy olasz helységektől. De a már határozottan a reformáció mellé állt Basel egyben a régiségkutatás, az értékes kéziratok kiadása, a bibliofilia központja volt.15 Ezért is érthető szerepe a Biblioteca Colombina-t megalapozó gyűjtés tágsugarú körében. Mindez azonban csak a tartalmi lehetőségekre utal. Mégis segítheti talán a kézirat kiadóját, a variánsok sorában való összevetőjét a kézirat útjának tüzetesebb megállapításában, annak eldöntésében, mennyire játszott szerepet a kódex még részletes elemzésre váró tartalma a spanyol gyűjtő figyelmének felkeltésében. 11 A sevillai kódex tartalmára M. Horváth: i. m. 96—100, 102—103. 12 Kardos T.: i. m. 126-127. 13 M. Horváth: i. m. 98—99, vö. Kardos T.: i. m. 188—189. 14 Friedrich Heer: Europäische Geistesgeschichte II. Von Erasmus bis Goethe (Stuttgart. 1970) 8, 12. 15 Andreas Heusler: Geschichte der Stadt Basel (4Basel, 1934)97 — 99, 110—111.
