Századok – 1973

Krónika - Tudományos minősítések - 554/II

560 KRÓNIKA jának főbb kérdéseiről. Vida István munkája fontos hozzájárulás a magyar politikai történet 1945 —1947 közötti nagy történelmi jelentőségű szakaszának jobb megértéséhez. Értékét növeli a nagymennyiségű és igen sokrétű forrásanyag, amelyre mondanivalóját építve, az eddigi — immár jelentős — irodalmat új tudományos eredményekkel gazdagítja. Különösen sikerülteknek mondhatók az FKgP újjászervezéséről, a párton belüli csoportosulásokról, az 1945. évi választásokról, a párton belüli ellentétek 1946 tavaszinyári kiéleződéséről, az 1947. évi országgyűlési választásokról ós tanulságairól szóló fejezetek, továbbá azok a részek, amelyek a párt összetételéből, politikájából szükségszerűen következő széthullásának folyamatával foglalkoznak. A bírálóbizottság ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelölt egyes esetekben bizonytalan a paraszti rétegek és azoknak a Kisgazdapárt politikájához való viszonya megítélésében. Szükség lett volna továbbá a gazdasági és társadalmi folyamatokkal való kapcsolódások következetesebb figyelembevételére, ami számos ponton világosabbá tette volna a valóságtól gyakran elszigeteltnek látszó pártpolitikai küzdelmeket, a felső politikai szférában folyó csatározásokat. Elismerés illeti Vida István törekvését, hogy hozzájáruljon a köztársaság-ellenes összeesküvés mind teljesebb feltárásához. De a korábbi egyoldalúságok ellen küzdve, nem tudta az ellenkező végletű egyoldalúság hibáját teljesen kikerülni. A Bírálóbizottság egyhangúan javasolta Vida István részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1973. február 5-i ülésén Vida István részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Szabó István, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa, 1973. január 15-én védte meg „Földreform a Viharsarokban 1945 — 1947" c. kandidátusi értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mód Aladár, a történelemtudományok doktora volt, a disszertáció opponensei Orbán Sándor és Simon Péter a történelemtudományok kandidátusai. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Szabó István disszertációja szervesen kapcsolódik az 1945-ös földreformmal összefüggő eddigi kutatásokhoz. A téma vizsgálatának fontosságát fokozza az a tény, hogy a földreformról alkotott eddigi ismereteink elmélyítése és bővítése szempontjából különös jelentősége van a földreform viharsarki előzményei, valamint lefolyása részletes feltárásának. A földreform viharsarki elindításának és végrehajtásának részletes vizsgálatával új összefüggéseket tár fel, vagy a már ismerteket gazdag kutatási anyagok alapján mutat ja be. Elemzi a földreform nehézségeit, a jelentkező ellentmondásokat. Bemutatja azt, hogy a földkérdés megoldását alá kellett rendelni a fasizmus megdöntésének, s ez szükségessé tette a szóleskörű antifasiszta összefogás megvalósítását. Emellett azonban rámutat a parasztságon belül az agrárproletariátus, a szegényparasztság és a gazdag-parasztság között meghúzódó osztályellentétre, amely a földreform végrehajtása során különösen a Viharsarokban rendkívül éles formában jelentkezett, s amit máginkább fokozott a kiosztható föld viszonylag kevés mennyisége. Erre alapozva tárja fel a földreform belső korlátait, s vonja le azt a helyes következtetést, hogy ez csak az agrárkérdés megoldásának a kezdete lehetett. A disszertációban a jelölt kellő irodalmat, statisztikai, levéltári és sajtóanyagot dolgozott fel; forrásanyagát megfelelő önállósággal, marxista kritikai érzékkel, józan