Századok – 1973

Történeti irodalom - Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után (Ism. Gyimesi Sándor) 493/II

484 TÖRTÉNETI IRODALOM 494 A kötetben közölt kereken 300 irat a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkotórészei közül két volt törvényhatóság — az egykori Borsod vármegye és Miskolc város —, területére vonatkozóan nyújt adatokat. Abaúj és Zemplén csak attól kezdve esik bele szemhatárába egy-két utalás erejéig (például a 298. sz. iratnál), hogy 1946. március 21-t61 Oszip István személyében közös főispánt kapott Borsoddal és Miskolccal. A vizsgált terület szűkítését praktikus szempontok (a rendelkezésre álló iratanyag jellege stb.), mellett indokolja, hogy míg Borsodnak nemcsak sorsa fonódott össze a területébe beágyazott Miskolccal, hanem a Miskolci Nemzeti Bizottságnak a megyére is kiterjedő hatásköre folytán közhatalmilag-politikailag is összekapcsolódott az első időkben azzal, addig a többi törvényhatóságot a hagyományos közigazgatási beosztás és szervezet elhatárolta tőlük. Másrészt a vizsgált részek jellegükben, problémáikban közel állnak egymáshoz, de elütnek a szomszédos területektől s egyúttal országos súlyuk nagyobb, viszonyaik alakulása meghatározóan hatott az egész térségre. A területi elhatárolás segített az időhatárok kitűzésében is. A mintegy négy hónapnyi időközt átölelő kötet első darabja 1944. december 4-én, Miskolc felszabadulásának másnapján kelt; ez az az időpont, amikortól számottevőbb tevékenység bontakozhatott ki az élet megindítására. Az utolsó közölt irat pedig Borsod Vármegye Törvényhatósági Bizottságának 1946. április 3-i megalakulásáról ad számot, s ez az esemény új fejezetet nyit a tárgyalt terület közigazgatási-politikai történetében. Az egymást szoros időrendben követő iratok tematikai válogatásánál a szerkesztőket az a szempont vezette, hogy minél sokoldalúbban mutassák be a felszabadulást közvetlenül követő időszak történetét. Az országos kiadvány ugyanakkor felmentette őket országos anyagok vizsgálata alól, a földreformmal foglalkozó hasonló gyűjtés — amely egy másik helyi kiadvány alapja lehet — arra indíthatta őket, hogy e témával kevésbé foglalkozzanak. Mivel teljességre törekedniök ezen megszorítások mellett sem lehetett, a tipikus kiemelésére és a változások irányának megrajzolására törekedtek. így a kötet elején két fő problémakör domborodik ki: a lakosság ellátásának és a közigazgatás megszervezésének, illetve újra indításának — a közellátási feladatok megoldása végett is nélkülözhetetlen — menete. A legfontosabb tennivalók (élelmiszer- és tüzelőellátás, üzemek termelésének megindítása, közlekedés helyreállítása, közegészségügyi intézkedések) elvégzése után kerülhetett csak sor az adott helyzet felmérésére; a népesség összeírására, a szükségletek és készletek számbavételére, piacszervezésre stb. A következő fázisban kerülhetett sor az oktatás megindítására, sőt a sportélet újjáélesztésére is. Tájékoztatnak az iratok az élet megindulásának egyéb mozzanatairól, a karhatalom megszervezéséről, igazságszolgáltatási tevékenység megindulásáról stb. is. A szervezési-gyakorlati tevékenység mellett azután fokozatosan tért kapnak a politikai jelenségek is, a demokratikus átalakulás megindulásának jegyei tűnnek fel a dokumentumokban: tömegszervezetek alakulása, munkásellenőrzés az üzemekben stb. A jelenségek és feladatok országos hasonlósága ellenére a kötet szerkesztői sikeresen elkerülték azt a — a helytörténeti kiadványokban sajnálatosan gyakori — hibát, hogy országos eseményekkel, jobb esetben azok helyi vetületével töltsék meg a kiadványt. Az ország sorsának alakulásától ugyan nem sterilen elszakítva, de mindig a helyi sajátosságokat feltárva (például a MOKAN Komite szerepe) sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy felszabadulásunk vitás kérdései teljesebb megvilágításba kerüljenek, nem is szólva a helytörténeti érdekű eredményekről. Az iratok közlési technikája megegyezik a már említett országos kiadványéval. Az irat sorszáma, kelte s rövid tartalmi regeszta előzi meg a forrásszöveget, amelyet a levéltári jelzet és magyarázó jegyzet követ. Ez utóbbi mindig tartalmazza az iratok külzetón levő feljegyzéseket is, amik esetenként lényeges információkat tartalmazhatnak, néha azonban csupán üres kezelési utasítások (például a 27. és az 57. sz. iratoknál), közié-